Forró nyár
Elemzés
2011. 08. 11. 15:21 geopol
Az elmúlt hetekben Ausztráliát leszámítva minden kontinensen volt valami forrongás. A 12 eset közül csak kettő fogható a nyári szünetre: London és Chile.
Pityutanarur
Legsúlyosabb helyzet
Kolumbiában van, ott már évtizedek óta nincs nyugalom. Az ország területének felét-harmadát az ellenzéki erők fegyveres szervezete, a FARC tartja kézben, a másik részét pedig rettegésben. Legutóbb három városban is támadást hajtottak végre, amiben 3 ember életét vesztett, több, mint húszan pedig megsebesültek. Mikor pedig egy busz az olajmunkásokat szállította a telepre, egy aknára futott, melyet szintén a FARC telepített. Egy halott, hat sebesült. A déli országrészben gyakoriak az olajmunkások elleni támadások – legutóbb négy kínai munkást is túszul ejtettek. Ez fura helyzet, hiszen a FARC is és Kína is kommunista elvileg – de hát itt látszik, hogy ki mindenki hasonlik meg az elveivel.
Kormány ellenes tüntetések
több helyen is voltak-vannak. Tunéziában egy 14 éves fiú halt meg egy gellert kapott lövedéktől. Az országban december óta tartó tüntetésekben az ellen a kormány ellen demonstrálnak, aminek a vezetője januárban külföldre menekült. Szerencsére ott csak ez az egy haláleset történt ezidáig. Demokráciát akarnak, és hogy véget érjen Ben Ali 23 éve tartó korrupt kormányzása.
Malawiban, Afrikában pedig Bingu wa Mutharik elnök kormánya ellen tüntettek – égő barikádok, durva rendőrök, a hatóságok még azt is megtiltották, hogy közvetítse a média az eseményeket. Az ellenzéki csoportok azért vonultak az utcára, hogy tüntessenek a magas benzinárak, a rossz kormányzás, az emberi jogok sárba tiprása, az adóemelés és a rossz nemzetközi kapcsolatok ellen. Malawi ezen felül a világ egyik legszegényebb országa.
Afrika nyugati felében Guinea államban történt nyugtalanság múlt héten. Ott egy falu lakói szálltak szembe a hadsereggel, minekutána nem voltak hajlandók elköltözni falujukból. Az állam ki akarja sajátítani a területet, hogy olajbányát nyithassanak. A hadsereg és a 100 falubéli összecsapásában 60-an sebesültek meg. Az egész falut most egy katonai táborban tartják fogva. Érdekes kérdést vet fel az eset: vajon egy kormány az ország gyarapodására hivatkozhatva elveheti-e lakóhelyét embereknek?
Kiélezettebb helyzet
alakult ki Kínában, ahol a muzulmán vallású, etnikailag a sztyeppe népei közé tartozó ujgurok csaptak össze a hatóságokkal. Nem titkolt céljuk évek óta a függetlenség kivívása. 2009-ben 200 halottat követeltek a villongások, idén is hasonlóan durvul el a helyzet. A Kínai kormány szervezett terrortámadásnak titulálta az első eseményt, mikor molotov koktélokkal támadtak rá Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület egyik rendőrőrsére muzulmán ujgurok. Kína vasmarokkal igyekszik a lázadást elfojtani, és még Pakisztánnal is megromlott a viszonya, mert feltételezések szerint ott képezték ki a felkelőket.
Etnikai indíttatásból szaporodnak a halálesetek Kelet-Törökországban is, ahol a kurdok igyekeznek önálló országot teremteni maguknak. Legutóbb három katona esett áldozatul kurd gerilláknak. Az utóbbi időben az aktív védekezés taktikáját választva több támadást is intéztek a török hadsereg ellen, de Iránt sem kímélik. A kurdok ugyanis négy ország területén élnek: Törökország, Irán, Irak és Szíria. Irak számít a mozgalmuk főhadiszállásának, mert a demokratizálódó ország igyekszik megadni a kisebbségek jogait.
Indonéziában pedig a pápuák szeretnének önálló országot, de a kormányzat már 1960 óta ellenáll a követelésnek. Múlt héten tízezer ember tüntetett Pápua tartomány fővárosában. Ellenszegültek a rendőrségnek, amit 700 rohamrendőrrel erősített meg a kormány, miután halálos robbanás történt Jayapurában. A tüntetők népszavazást követelnek, de egyúttal már ki is kiáltották Szabad Pápuát.
Az etnikai indíttatású ribilliók közt meg kell említeni a Koszovóban kialakult helyzetet is, ahol a szerb-koszóvói határátkelőn történtek összecsapások radikálisok között.
Terrortámadás történt
Bombayben, múlt hónapban. A nap legforgalmasabb időszakában egy buszmegállóban robbantottak bombát. Szerencsére a bomba nem volt nagy erejű, így haláleset nem történt. Nem tudni, melyik szervezet követte el, de feltételezett okok közt van a szegénység és elkeseredettség. Az eset kapcsán az éppen Ázsiai körútját tartó Hillary Clinton amerikai külügyminiszter egyből arról kezdett beszélni, hogy India zászlóshajója lehetne Ázsiában a terrorizmus elleni küzdelemnek. De az egy másik történet…
Egyszerűen nem javul a muszlimok megítélése, hiába a sok civilizátor, valaki mindig meghúzza a ravaszt. Nigériában a Boko Haram szekta robbantott nemrég, majd a robbantást követően tűzharc alakult ki. Az utóbbi hetekben szinte naponta történt hasonló eset. A szekta egy iszlám Nigériáért küzdenek – márpedig Nigéria felét keresztények lakják. Korábban egy turistabuszt is megtámadtak, majd kifosztottak – úgy tűnik az ország nem a turizmusból kíván meggazdagodni.
Ifjak
A képernyőket és kijelzőket ellepte a londoni zavargások híre és fejleményei. A 29 éves féri halála miatt indult tiltakozás teljesen átcsapott egy egészen másba. Míg a legtöbb ember dolgozni megy, néhányak lopni és gyújtogatni. A hírek szerint a főváros mára biztonságossá vált, drukkolunk Angliának, hogy véget vessen a dolognak, mielőtt szimpátiagyújtogatások pattannának ki Franciaországban vagy Spanyolországban.
Végül Dél-Amerika legnormálisabb országa, Chile is felkerült a térképre, ott az oktatás reformjaiért rendezett tüntetés csapott át erőszakba. Chilében nem ez az első eset, hogy az oktatásügy felpaprikázza a hangulatot. 2005-ben is elszabadultak az indulatok, akkor a tandíj miatt – most a jobb finanszírozásért.
És nem esett szó a klasszikus háborúkról: polgárháború Líbiában és Szíriában, tegnap pedig Koreában feszült pattanásig a húr. Mit is mondhatnánk? Világbékét!
