Irány Ladak! - 1. rész: Budapest-Leh
2011. 08. 03. 14:21 Hóka László
Múlt évben jártam Ladakban, ennek a tapasztalatait osztom meg most veletek. A saját megfigyeléseimet kiegészítem majd az idei utazók észrevételeivel, hogy minél átfogóbb képet kapjatok erről a vidékről.
Ebben az első részben Budapestről jutunk el Ladak fővárosáig: Lehig. A terület általános bemutatásával kezdek, lesz egy kis történelem és egy kis földrajz is, ami talán első olvasatra unalmas lesz, de ha majd ott jártok örömmel jut eszetekbe, hogy jé, én erről már olvastam! És persze lesznek olyan hasznos információk, hogy mikor és hol érdemes repülőjegyet venni, kell e biztosítás, vagy hogy kell-e oltás malária ellen.
MIÉRT
Az első és legfőbb indok, hogy az ember a világ tetején van, valami olyan helyen, ami civilizáció és a spiritualitás határán mozog, és hol a vallás még most is behálózza a mindennapokat.
Az utam során rengeteg emberrel találkoztam, akik a világ különböző tájairól vetődtek ide, volt olyan osztrák házaspár, aki minden év felét itt tölti, annál az egyszerű oknál fogva, mert olcsó. Sok fiatal csak eljön lazulni egyet, mert olcsó. Olcsó a szállás és a kaja, a fűhöz pedig nem nehéz hozzájutni. A természeti értékek mellett a kulturális örökség sem elhanyagolandó, gondolok itt az Indus-völgy kolostoraira, vagy a buddhista irodalomra, amelyek több száz éves könyvek formájában őriznek még ma is a szerzetesek. Ha a buddhizmusról van szó, elsőnek legtöbbünknek Tibet ugrik be, de az 1959-es kínai megszállás nagyságrendekkel nagyobb károkat okozott Tibetben, mint Ladakban, ahol mind a vallás, mind a hozzá tartozó művészetek sokkal autentikusabb formában maradtak meg.
HOGYAN
Repjegy:
Legegyszerűbben repülővel juthatunk el Ladakba. Alapvetően két fő repülőútvonal létezik, isztambuli, vagy moszkvai átszállással. Aki fél a török vagy az orosz repülőtársaságoktól, az ne tegye, nem rosszabbak, mint bármelyik más társaság. A jegyeket viszont célszerű minél hamarabb megvenni, hiszen így akár az árak felét 2/3-át meg lehet spórolni. Ha 4-6 hónappal az indulás előtt lefoglalod a jegyet, akkor a Budapest-Delhi oda-vissza út megáll 100 -110 000 forintban. Az indulás előtti hónapokban ez felmehet 160-180 000-re is. A netes foglalásban járatosak ezt saját maguknak is megtehetik, ezekre kiváló oldalak: makemytrip.com, vagy a skyscanner.hu. Ezek az oldalak különféle módokon lehet keresni, a találatok pedig ár szerint csoportosítva jelenítik meg. Akik viszont félnek a netes rendeléstől utazási irodában is megvehetik a jegyüket, én is így tettem, saját tapasztalat, hogy a statravel.hu vagy vista.hu irodákkal nem nyúl mellé nagyon az ember, de számolnunk kell azzal, hogy az irodák bizonyos százalékot munkadíjként rátesznek a jegyekre. A biztosítás kérdését nyitva hagyom, döntse el mindenki, hogy érdemes-e ezen spórolni, személyes véleményem, hogy nem.
Ami kell hozzá:
- igénylőlap két példányban (letölthető a követség honlapjáról)
- 2 db fénykép
- repülőjegy vagy foglalás másolata
- bankszámla kivonat másolata (legalább 3-400ezer Ft, csak mutatóba, másnap le is vehetitek róla)
Ladak ilyen szempontból egy kellemes hely, hiszen a legalacsonyabb része is bőven 2000 méter felett van, maláriával nem kell számolni (hurrá!), és elvileg bármilyen különösebb oltás nélkül el lehet merészkedni oda. De „jobb az óvatosság” alapon, a következő oltások nem árthatnak: Hepatitis A, B, Diphteria, Typhus, Tetanus, Polio és cseppfertőzéssel terjedő agyhártyagyulladás. Az ÁNTSZ alábbi oldalán megtalálhatóak az oltóközpontok címei, ahol tanáccsal és prospektusokkal is ellátják az utazót. Az oltásokra érdemes több időt hagyni, hiszen vannak olyanok, amiket kúraszerűen adnak be.
Gyógyszerek.A fentieken kívül a fő turistabetegségekre kell készülni: fejfájás, hasmenés és a magashegyi betegség, amelynek a tünetei a fejfájás és hányás. A gyógyszerek recept nélkül beszerezhetőek akár delhiben a reptéren, de Lehben is van két gyógyszertár. Tehát, ami jól jöhet: hasmenés elleni gyógyszerek, láz és fájdalomcsillapító, szájzsír (a levegő nagyon száraz) és szükség esetén széles spektrumú antibiotikum például ciprofloxacin. A magashegyi betegség az akklimatizáció első pár napjában jelentkezhet, ilyenkor sok folyadékot kell inni - ha nem használ, a gyógyszertárban lehet kapni erre szolgáló tablettát.
Valuta.A hivatalos fizetőeszköz a rúpia. Delhiben is Lehben vannak pénzváltók, eurót és dollárt is váltanak, valamint a fent említett városokban ATM-ek is vannak.
Fűszer, szalámi.A ladaki konyha viszonylag kevés fűszerrel dolgozik, és nyáron szinte csak zöldségeket fogyasztanak, ezért néha jól esik a magyar gyomornak egy kis honvágyűző szalámi, vagy szárazkolbász, esetleg egy kis pirospaprika, vagy feketebors a levesbe igény szerint.
Delhi-Leh
Mivel nekem Ladak volt a fő célpontom, ezért a fenti távolságot repülővel tettem meg, a jegyet még Budapesten foglaltam le egy utazási irodában. Ha valaki repülővel utazik célszerű egy napot hagyni az átszállásra. A gépek a nemzetközi reptérre érkeznek meg, ahonnan át kell buszozni vagy taxizni a „domestical ” reptérre. Ezen kívül busszal is el lehet jutni Lehbe Manalin, vagy Srinagaron keresztül. Ebben az esetben az út 3-4 napig is eltart, de a táj és a városok kárpótolják az utazót, és mint akklimatizáció sem utolsó.
HOL
Ladak földrajza
Kasmírtól északkeletre, a Himalája teteje és a Karakorum között fekszik Ladak. Délről északra ez alkotja magát a Magas-Himalája vonulatát, amelyet a Zanszkár- és a Szuru-folyók völgye szabdal tovább: Zanszkár hegységre, az Indus-völgyére, a Ladak-hegységre, valamint a Tibetig is elnyúló Kajlás-hegységre. A Ladak-hegységtől északabbra a Sájok-folyót, az Indus egyik mellékfolyóját találjuk, valamint ettől is északabbra már a Karakorumot, Közép-Ázsia vízválasztó hegységét. A ladaki gránitból álló hegységet a világ egyik leghosszabb gránithegységeként is számon tartják.
Ladakba Kasmír felől a 3529 méter magas Zodzsi-la hágón keresztül lehet eljutni. Itt a környező hegyek már az 5000 méteres magasságot is elérik, és délkelet felé a Nun és a Kun csúcsai már a 7000 méternél is magasabbak (7135 és 7078 m). A Zanszkár-hegység már 5500 és 6400 m magas hegycsúcsokkal is büszkélkedhet, az egyik legszebb csúcs ezek közül a turisták által is méltán kedvelt Stok Kangri (6121 m), amely Lehből is jól látható.
Az Indus-folyó völgye Ladak földrajzi értelemben vett gerince, történelmileg viszont inkább csak Upsitól Khalatszeig terjed Ladak szíve, ugyanis ezen a két falun keresztül jutnak be utak Pandzsáb és Kasmír irányából. A Ladak-hegység északról határolja az Indus-völgyét, a csúcsok átlagos magasság 5000 méter. Ladak legnagyobb folyói az Indus mellett a Nubra és a Sájok, melyek északról határolják Ladakot. A két folyó torkolatvidékét a köznyelv egyszerűen Nubrának hívja. A Nubra-völgy egy meglehetősen száraz síkság, völgy jellege is csak a környező óriási hegységek miatt van.
DélKelet-Ladakban a láncok és a völgyek párhuzamos hálózata megszűnik, helyükbe a gyűrődések által magasba emelt fennsíkok, valamint az ezeket elválasztó hegyláncok lépnek. Ez utóbbi fennsíkot Csang-Tangnak, vagy más néven Északi-platónak hívják. Ezen a területen a hegyláncok fennsíkokhoz mért relatív magassága csupán néhány száz méter. A Csang-Tang legjellemzőbb tulajdonsága, hogy lefolyástalan terület, a víz a dimbes-dombos területen tavakba gyűlik össze. Ezek közül is a legnagyobb kiterjedésű a 4300 méteres magasságban lévő Pangong-tó, amely 130 km hosszan nyúlik át Tibetbe, szélessége viszont mindössze 6-7 km.
MIKOR
Ladak történelme
Ladak történelmének korai szakaszáról kevés információnk van, az azonban kimutatható, hogy a Felső-Indus vidékének már a
bronzkorban is volt állandó lakossága. Ladak első letelepedett népessége valószínűleg dárd törzsekből állt. Ezt az árja származású
népességet mind a mai napig megtalálhatjuk az Indus-folyó völgyében. A későbbiekben tibetiek vették át az ellenőrzést Ladak középső
és keleti területein. Önálló királysággá csak K.u. 950 körül szerveződött. Ebben az időben terjedt el a lámaizmus, ami a buddhizmus és az
ősi bon vallás keveréke.
Ladak a XIII-XVII században élte aranykorát. Ebban az időben Ladak területén két buddhista királyság osztotta meg a hatalmat, az egyik
Leh és Shey, a másik Basgo és Tingmosgang központokkal. Bhagal (1533-1575), a basgói király unokája egyesítette újra a két
királyságot, új dinasztiát alapítva felveszi a Namgyal („Győzedelmes”) nevet.
A XVI. században Ladak erős és terjeszkedő hatalom volt. Tasi Namgyal (1555-1575) a legjelentősebb uralkodó ebben az időszakban.
Uralkodása idején vált Leh Ladak fővárosává.
1834-ben a szik birodalom egyik vazallusa, Dogra Gulab Szingh vonult be Ladakba, mely megszállás az 1842-ben kötött Lehi
Egyezményben öntött hivatalos formát. Ennek köszönhetően Ladak egy tőle minden szempontból eltérő birodalomban, Jammu és Kasmir
állam hatásköre alá került, és megszűnt a Ladaki királyság.
Ladak 1947-ben vált India részévé, és találta magát az India és Pakisztán között dúló területi háborúk kellős közepén. A fegyverszüneti
vonalat végül ott húzták meg, ahol ma is látható: Kargil városától néhány kilométerre északra. Ladak 1995-ben szabadult fel a kasmíri
ellenőrzés alól, és kapott részleges adminisztrációs autonómiát.