Palagáz-kutatás Csehországban

Elemzés

2011. 08. 24. 10:40 gazdasag

A cseh energiaügyi biztos álláspontja: ami tönkremehet, azt tönkre is megy. Viszont a palagáz kitermelése nagyban segíthetné Európa önellátását.

forrás: PraguePost

Az angolul „shale gas”-nak -általunk palagáznak- nevezett energiahordozó a földgáz egyik típusa. Agyagpalából, homokkőből, márgából, vagy más üledékes anyagból nyerhető ki. A probléma az vele, hogy drágább eljárást igényel, mint a hagyományos kőolaj- és földgáz-bányászat. Viszont kitermelése nagyban enyhíthetné az földgáz miatti geopolitikai feszültségeket. A kérdés persze számtalan politikai és finanszírozási gonddal is jár, nem is beszélve az egészségügyi és környezeti ártalmakról.

Lengyelországban a becsült mennyiség 5,3 trillió köbméter. A cseheknél is elkezdődtek a kutatások, két brit olajcég kapott megbízást. A Cuadilla Olmütz környékén, a Basgas a fővároshöz közel összesen kétezer négyzetméter területen kereshet. Maximilian Kuhn, az EUCERS munkatársa szerint, ott ahol szenet lehet találni, nagy valószínűséggel van palagáz is.

Európában a kétfajta földgázkészlet összesen 60 évre elegendő. Bár az új készletnek meg lenne az a hatalmas előnye, hogy segíti az egyes országokat az önellátásban, de a környezeti hatások miatt sokat bírálják. A vízszennyezést ugyanis nem szeretnék vállalni. A cseheknél az uránbányászat már így is éppen elég kárt okozott az egyik érintett területen. Vaclav Bartuskát Csehország energiaügyi biztosát nem győzik meg az olajtársaságok arról, hogy kicsi a kockázat. Ő azt vallja, hogy ha valami elromolhat, az el is romlik, ezért a technológia fejlettségét nem látja elegendőnek a talajvizek védelmére.

Bár az USA komoly reményeket fűz a saját hasonló gázkészleteihez, Európában több nehézség is a kinyerés útjában áll. A megfelelő technológia hiányzik, drágábbak a laborköltségek, szigorúbbak a környezeti előírások. Arról már nem is beszélve, hogy itt mélyebb rétegekben található a palagáz. Nálunk a tulajdonosok megfelelő ösztönzését is meg kell majd oldani. Az előrejelzések szerint nagyjából 2015-2020 körül nőhet nagyot az érdeklődés a témában.

A klasszikus földgázkészletek bányászata kevesebb környezeti beavatkozást kíván

A hagyományos földgázt viszonylag egyszerű eljárással termelik ki. A földgáz a kőolajjal együtt kőzetréteg-boltozatokban reked meg lyukacsos, porózus rétegekben, amiben akárcsak a rétegvíz, közlekedni tud az olaj is és a gáz is. A kitermelés során vizet pumpálnak az olaj alá, egy csövet fúrnak le a boltozatba, és a víz felpréseli az olajat azon a csövön. Hasonlóképpen a gáz is. Mert az olaj sűrűsége kisebb a vízénél, ezrét sosem keveredne vagy cserélne helyet. Ilyen eljárással nem kell kibányászni az olajat hordozó kőzetet, csak az olajat. Ezzel szemben a palagáznál a gáz olyan kőzetekben van, ahol a lyukacskák, buborékok és más hézagok – amikben a gáz van – nem érnek össze, ezért nem tudnak közlekedni benne. A palagázt ezért úgy bányásznák, mint a szenet, tehát nyitnának egy aknát amin lejutnak a palagázig, ott pedig sugárirányban tárnákat fúrnak. A hasonlóság a szénnel persze itt meg is szűnik. A hordozókőzet tördelésével és szétmorzsolásával szabadul fel a gáz. Már a fúráshoz is vizet használnak, mint a kútfúrásoknál, és értelem szerűen a víz szennyezetté válik munka közben. Másrészt a szétmorzsolt kőzetet valahová tenni is kell – szép meddőhányókkal építenék körbe a palagáz-bányát. Tehát szennyezi a rétegvizet, és megbontja a tájat. Ideig-óráig ezek elegendő ellenérvek lesznek, de pár év múlva a szükség lesz a nagyobb úr.