Csempésszünk egy kis nyarat a télbe!
2011. 10. 23. 10:42 Bauer Zsófi
Két hete, amióta beköszöntött a hideg idő azon gondolkodom mit is tehetnék ellene, hogyan fordíthatnám vissza az évszakok múlását. Nyarat szeretnék és meleget!
Gubomano
Emiatt igyekszem legalább a főzött ételekkel a nyarat idézni. Az egyik legjobb alapanyag ehhez az aszaltparadicsom. Alapanyagot mondtam, de valójában magában is szoktam nassolni. Szoktam tenni kenyérbe, húsételekbe és a fűszeres paradicsomleves is ellenállhatatlanul ízletes lesz tőle. Többféle módon is készíthetjük, sütőben, napon vagy géppel. Korábban az olaszok a szárított paradicsomot (pomodori secchi) a tetőn készítették. Mondjuk ilyen időjárásban és a budapesti levegőminőséggel elsősorban az aszalógéppel érdemes próbálkozni. Tulajdonképpen így van a legegyszerűbb dolgunk.
Megmossuk a közepes méretű paradicsomokat. Félbevágjuk őket, majd kipiszkáljuk a magok zömét. Héjjával lefelé rápakoljuk az aszalóra, majd kicsit megsózzuk. Bekapcsoljuk a gépet és pár óra múlva kész is a finom szárított paradicsom. Az aszalási folyamat során a paradicsomok a bennük lévő víznek több mint 90 százalékát elvesztik, de megmaradnak a benne lévő vitaminok és ásványi anyagok, amikre olyan nagy szükségünk van a zord téli időszakban. Tárolni légmentesen elzárva vagy fűszeres olívaolajban (fokhagyma, bors, rozmaring) lehet.
Kevesen tudják, hogy a mai paradicsom őse Peruból vagy Ekvádorból származik és nem is hasonlított arra amit ma ismerünk. Színe ugyanis minden bizonnyal sárga volt. Éppen emiatt, amikor a 16. században elterjedt Olaszországban, a promodoro nevet kapta, melynek a fordítása „arany alma”. A piros paradicsom Mexikóból érkezett Európába, két jezsuita szerzetes hozta át a kontinensre az első magokat. Amerikában a paradicsom először a 18. században lett népszerű, miután Thomas Jefferson a magokat ajándékba kapta a franciáktól. Eleinte nem volt kedvelt étel, nyersen nem is merték fogyasztani, hiszen hittek mérgező voltukban. Az olasz aszalt paradicsomot a korabeli angol írások szerelmi almának (love apples) hívták. Ellenállásukat hamar leküzdötték és mára már nem is a mediterrán térségben állítják elő (és fogyasztják) a legtöbb aszalt paradicsomot, hanem Amerikában, a napsütéses Kaliforniában.
