Kiújuló azeri-örmény konfliktus: Hegyi Karabakh forrong
Forró Pontok
2014. 08. 12. 09:17
Azerbajdzsáni védelmi miniszter: "Az örmény hadsereg rakétái még arra sem képesek, hogy fölrepüljenek"
Miután az azeri médiát bejárta egy hír, miszerint Serzh Sargsyan örmény elnök ballisztikus rakéták bevetésével fenyegette Azerbajdzsánt, a háborús retorika csúcsra pörgött. A két ország közötti feszült helyzet a kiújult fegyveres villongásnak köszönhető, amely során 13 azeri és öt hegyi karabakhi örmény katona halt meg.
"Azerbajdzsán állam célja csak az, hogy helyreállítsa a területi integritását, és kitakarítsa a földjükről, Hegyi-Karabakhból az örmény szeparatistákat." - mondta a védelmi misziszter. Az örmény fenyegetésről azt mondta, hogy a felszerelésüket össze sem lehet hasonlítani Azerbajdzsán modern haditechnikájával. Az öreg, nem működő fegyverek és lőszerek, amik még a szovjet időkből maradtak ott, nem csak képtelenek lerombolni bármilyen létesítményt, de még a levegőbe sem tudnak emelkedni.
Hozzátette, Serzh Sargsyan örmény elnök hamarosan bevallja háborús bűneit az azeri nép és a nemzetközi bíróság előtt.
A helyzet nagyon feszült, és sok múlik azon, Oroszország hogyan viszonyul déli szomszédjának ügyéhez. Elemzők szerint Oroszország nem kockáztathat meg egy katonai beavatkozást, mert az a nyílt háborút kockáztatná a nagyon pengeélen táncoló ukrán fronton. Nem mellékesen egy kaukázusi konfliktus veszélyeztetné Oroszország energiapiacát és szállítási útvonalait.
A nyár folyamán örmény diplomaták és orosz elemzők már folytattak arról nyílt diskurzust, hogy Örményország számára reális és elfogadható opció, hogy az Azerbajdzsán által körülölelt, örmények lakta Hegyi-Karabakh régió orosz fennhatóság alá kerüljön. Augusztus 9-én pedig Serzh Sargsyan és Vlagyimir Putyin személyesen találkoztak Szocsiban, ugyanezen a napon ugyanitt Putyin Alijev azeri elnököt is fogadta. A találkozóról egyelőre nem derültek ki részletek, de az előzetes orosz törekvések a fegyverszünet meghosszabbítására irányultak.
Örményország fontos piaca az orosz földgáznak, és Fehéroroszországgal, Kazahsztánnal, valamint Oroszországgal megalakítandó Eurázsiai Vámunió negyedik tagja lesz, tehát joggal számít Oroszország támogatására. Eközben Törökország fűzi szorosabbra a szálakat Azerbajdzsánnal, kérdés csak az, hogy a Nyugat melyik ponton fogja elengedni az 1952 óta NATO-tag Törökország egyre kellemetlenebb kézfogását.
