Egyiptom veszi meg az egyik Mistralt
Hírkommentár
2015. 10. 06. 09:14
Az egyenként 451,6 millió eurós hadihajók eredetileg Oroszországnak készültek, de az Ukrán válság miatt Franciaország felmondta az üzletet. Egyiptom alól viszont kilóg a lóláb.
[ hír: Tengeri hatalmak: Egyiptom Mistral-üzletének jelentősége ]
A másik hajó lehetséges vásárlója az Egyesült Arab Emirátus, ami a tehetős államok közé tartozik, szüksége viszont úgyszintén nincs rá.
A Mistral-típusú helikopter hordozó anyahajók partraszállással kapcsolatos feladatokat tudnak ellátni. Szemben a repülőgép hordozókkal, a szerepük nem a berepülések, légitámadások, bombázások lebonyolítása, hanem szárazföldi csapatok telepítése és fedezése. A hajón ennek megfelelően nemcsak jól felszerelt kórház van, hanem hely tankoknak, és úgy alakították ki a farát, hogy a hajó belsejében, biztonságban dokkolhat a partról csapatokat visszahozó csónak. Repülőgépek helyett helikoptereket is ezért hordoz: szárazföldi támogatásra tervezték.
Ennek megfelelően olyan országnak van szüksége helikopter-hordozóra, akinek külpolitikai ambíciói között valamilyen partraszállás is szerepel. Egyszerű példa Franciaország: Nyugat-Afrikában akadhat úgy dolga, hogy nem mindig tud légi úton békefenntartókat (pl. Szenegál, Elefántcsontpart) küldeni, ilyenkor még mindig beavatkozhat a tengerpart felől.
A vevő
Egyiptom nem tipikusan ilyen ország, persze ha megteheti, miért ne próbálgatná a szárnyait? Abdel-Fattah El-Sisi elnök azt mondta, a hajóval a terrorizmus ellen küzdenek majd. A francia elnök pedig reményét fejezte ki, hogy ezáltal az üzlet által Egyiptom saját magát is megvédheti a terrortámadásoktól. A Horvátország, vagy Magyarország egy főre jutó GDP-je körül (15.000 $) vetekedő Egyiptom kapásból a legdrágább megoldást választotta a terrorizmus ellen. Ezáltal egy olyan elit társaságba került, mint kevesen a Földön. Összesen 37 hordozó anyahajó áll szolgálatban a bolygón, Egyiptomhoz hasonló kakukktojás egyedül Thaiföld volt, ami viszont pár éve már nyugdíjba küldte a flotta matuzsálem korú büszkeségét, és nem tervez újat csináltatni helyette.
Furcsa ambíció Egyiptom részéről a beruházás
Gondolhatnánk, hogy abban az országban, ahol a népesség negyede él a szegénységi küszöb alatt (Magyarországon 46,6%, TÁRKI 2014), nem ruháznak be egy 460 milló eurós eszközre, amit ráadásul 960 millió euróért (300 milliárd forint) vettek meg. Ráadásul az ország költségvetése tartósan deficites: tavaly 11% körüli hiányt sikerült összehozniuk.
Egyszóval Egyiptomnak nincs pénze rá.
Magyarázat
A hivatalos közlemények is igyekeznek a maguk módján lefedni az üzlet vérző részeit. Mondvacsináltnak tűnik a terrorizmus elleni küzdelem indoka. Egyiptomban a terrorizmus elsősorban szárazföldi probléma, ráadásul inkább kell tartani egy újabb forradalomtól, mint egy nyugatellenes szervezkedéstől. Egyiptom nyugati szomszédjában, Líbiában működik ugyan az AQIM, Bengázi környékén, de a hajó nem itt, hanem Egyiptom keleti partján, a Vörös-tengeren fog szolgálni.
A francia fél némileg elébe menve a spekulációnak, elmondta, hogy jelentős szaúdi kölcsönnel valósulhatott meg az üzlet, ami továbbra sem magyarázza meg, hogy egy súlyosan deficites államháztartás hogyan fogja kigazdálkodni nemcsak a hajó üzemeltetéséhez szükséges vagyont, hanem a hitel törlesztését is.
Tavaly felmerült még, hogy Kanada venné meg a két Mistralt, de ez inkább csak gesztus volt a kétségbeesett franciák felé, akik az Oroszország elleni szankciók kiszabásakor még nem tették le egyértelműen a garast.
Oroszország végül nem kapta meg a hajókat, így meglehetősen nagy összeg maradt a zsebében, kérdezhetnénk tehát, hogy kitől szerez végül helikpoter-hordozókat?
Bizonyos feltételek
Szeptember 23-án jelentették be az Élysée-palotában az üzletet, a szűkszavú közleményben csak annyi állt, hogy El-Sisi elnök elfogadta a Mistral-típusú hajó eladási feltételeit és elveit.
Oroszország azzal a feltétellel állt el a vásárlástól, hogy a hajók csak olyan vevő kezébe kerülhetnek, aki Moszkva számára is elfogadható. A mostani üzletet úgy kommentálta a Kreml, hogy nem tiltakozik, Egyiptom Oroszország stratégiai partnerének számít.
Ezt már csak azért is komolyan vesszük, mert Oroszország abba is beleegyezett, hogy a hajót a rajta lévő orosz felszereléssel adják el.
Ez nem jelent mást, mint hogy Oroszország ilyen kiskaput talált, hogy a Mistral végül mégis az irányítása alá kerüljön. Egyiptom nemcsak megvenni, de üzemeltetni sem tudja a hajót, és bármekkora barátok Oroszországgal, az egyiptomi politikai helyzet annyira instabil, hogy az orosz felszerelést is tartalmazó hajót csak úgy átengedjék nekik. Gondoljunk bele: egy amerikabarát kormány váltja le a mostanit, és rendelkezésére fog állni az orosz flottának szánt legmodernebb hajó érintetlen kostrukcióban! Ezt megfontolva, ha Egyptom tényleg magának vette a hajót, az oroszok azonnal leszedették volna a felszerelésüket a Mistralról. Ehelyett viszont jobb helyre nem is kerülhetett: a befagyott Murmanszk, az eldugott Szevasztopol, vagy a távoli Vlagyivosztok helyett pont bele a legfeszültebb konfliktus-zóna közelébe.
