Líbia továbbra is káoszban marad
Hírkommentár
2015. 10. 21. 12:48
Hétfőn Líbia nemzetközileg elismert kormánya visszautasította az ENSZ-javaslatot, hogy egységkormányt hozzanak létre. Az EU próbál kínálni valamit a keserű pirula mellé.
[ hír: Az EU missziót fontolgat a líbiai frakciók lefegyverzésére, ha létrejön az egységkormány ]
Líbiában 2011, de főleg 2014 óta nincs egységes politikai vezetés, az ország különböző szervezetek ellenőrzése alatt áll, és a két nagy fél számára patthelyzet alakult ki. Ez állandósította a fegyveres összecsapásokat az országban. Ez nem csak a líbiaiaknak árt, hanem Líbia kereskedelmi partnereinek is, akik elsősorban az energetikai szektorban érintettek.
A hétfőn visszautasított ENSZ-javaslat természetesen a hivatalos líbiai kormány (a térképen Képviselők Tanácsa, májva szín) számára valóban nem a legelfogadhatóbb. A vele szemben megalakult Új Általános Nemzeti Kongresszus (vagy Új Általános Nemzetgyűlés, a térképen zöld szín) egy olyan politikai tömörülés, amiben a többséget az Iszlám Testvériség pártja adja. A szervezet a 18%-os részvétel mellett megtartott 2014-es választást követően jött létre, miután vesztett.
A polgárháborúba süllyedt országban idén januárban kötöttek tűzszünetet a felek. A mostani ENSZ-javaslat értelmében a hivatalos líbiai kormánynak fel kéne oszlania, és egy ENSZ által összeállított lista szerint megosztani a hatalmat a rivális kormánnyal.
A javaslat nagyon demokratikus, de a 2014-es választásokon látott csapnivaló részvételi arány mutatja, hogy a líbiaiak mit gondolnak mindkét félről. Ahhoz, hogy a diktatúra passzív állampolgáraiból egy demokrácia aktív formálói legyenek, természetesen időre és nyugalomra van szükség, így az egységkormány lehet a legésszerűbb megoldás.
Ugyanakkor nem gondolhatta senki sem komolyan az ötletet: Líbiában fegyveres polgárháború zajlik, iszlamista ámokfutókkal díszítve, az indulatok lehetetlenné teszik, hogy a két szemben álló fél közösen kormányozzon. Az egyetlen megoldás az ország kettészakadása lenne, ha elvetjük azt a kétélű lehetőséget, hogy valaki kívülről besegít valamelyik félnek.
Az ország de facto már két külön részből áll, az állam nem tudja ellátni az alapfunkcióit sem. Emiatt egyebek között az embercsempészet egyik fontos elosztóközpontja lett az ország. Az ENSZ-javaslat értelmében a kormányerőket és az ellenzéket sem lehet objektíve igazolni, így Líbia abban bízhatott volna, hogy talán az EU újra beavatkozik a kormány oldalon.
Természetesen ez is kétes jövőjű lett volna: valószínűleg ugyanaz a végtelenedő háború alakult volna ki, mint Maliban, ahol a NATO-erőkkel szemben valahogyan kifogyhatatlan fegyvertára van az AQIM-nak. Líbiában nagyon hamar eldőlne a polgárháború, ha a nemzetközi érdekcsoportok kivonulnának, ami sajnos kizárt dolog.
