Törökország meghúzta a vonalat Oroszországnak
Hírkommentár
2015. 11. 24. 14:56
A törökök kilőttek egy orosz vadászgépet, ami megsértette a török légteret. Korábban jelezte Törökország, hogy a légterükbe belépő vadászgépeket le fogják lőni, minekutána az oroszok a szíriai hadműveleteik során többször is megsértették a határt.
[hír: Törökök lelőttek egy orosz vadászgépet Szíria felett]
Mikor pár héttel korábban a Törökország figyelmeztette Oroszországot, hogy keményen fel fognak lépni a berepülő gépekkel szemben, arra tippeltünk volna, hogy csak a NATO-t akarja megnyugtatni a török fél: nem melegedett össze túlságosan Putyinnal. A mostani akció világossá teszi a helyzetet több szempontból is.
Mindkét fél higgadt
Vlagyimir Putyin szóvívője azt reagálta, hogy megvárják a vizsgálatokat, de "nagyon komoly esetnek" nevezte a történteket. Háborús fenyegetést nem lehet kiolvasni a nyilatkozatokból, sőt, inkább úgy tűnik, mintha az oroszok első körben igyekeznének tisztázni magukat a légtérsértés vádja alól. Azt állítják, bizonyítani tudják, hogy a lelőtt vadászgép szír és nem török légtérben volt.
A térképünkön látható, hogy a határsértés egy nagyon kicsi szakaszon valósult meg.
Törökország részéről sem vontak le messzemenő következtetéseket, és egyelőre itt sem keltek ki az oroszok ellen. Azon túlmenően, hogy megerősítették a hírt, nem kommentálták a történteket.
Török-orosz kapcsolatok
A török külpolitikai elképzelések megérdemelnének egy külön cikket, de dióhéjban elmondható, hogy Erdogan koncepciója a naggyá válás, tehát sem a NATO, sem az oroszok nem élvezik Ankara feltétlen készségességét. A NATO szemszögéből az egyre bővülő török-orosz gazdasági kapcsolatok, az illiberális berendezkedés és a kurdokkal szembeni ellenségesség úgy csapódik le, mint Törökország lassú elvesztése. Moszkva irányából nézve is vannak fejlemények, ami az elmúlt évek közeledésének határt szabnak: a NATO-tagság, az EU-csatlakozási tárgyalások és a szír rezsim elleni állásfoglalás.
Oroszország eddig komolyan támogatta Asszad szír elnököt, legutóbb pedig az Iszlám Állam elleni bombázásokkor nem a feke zászlósokat, hanem a rezsim ellenzékét bombázta. Ezen belül is szentségtörést követett el: a bombázás egy része szíriai turkomán lakta területen történt. A szíriai turkománok török felmenőkkel bíró szírek, akiket Ankara kimondottan próbál védeni és támogatni.
Ezek a bombázások még nem vezettek kenyértöréshez. Az oroszok nem azért sértik meg a török légteret, és nem azért szórják meg a török kisebbséget, mert Törökországnak akarnak ártani. Részben az orosz praktikusságról van szó. A NATO kezét a terroristákkal szemben nagyban köti, hogy sokszor a civil lakosságot használják pajzsként, fedezékként. Sok akciót azért nem hajtanak végre, mert civil áldozatokkal is járna. Ha mégis esnek civil áldozatok, a nyugati politikai ellenzék nem késlekedik felkelni a "botrányos hanyagság" ellen. Szintén kínosan ügylenek a hadműveletek során a nemzetközi jog tiszteletben tartására, nehogy az amerikai gazdasági diplomáciának később gáncsot vessen egy nem kívánt incidens. A szír-török határra pedig egészen egyszerűen a török oldal miatt tekintenek tabuként. Ezt ki is használják az Iszlám Állam emberei: ezrek húzódtak fel a szír-török határhoz, mert ott nincsenek kitéve potenciális légicsapásoknak. Minden légicsapásnak megvan ugyanis a kockázata, hogy nem a kívánt területre csapódnak a bombák, és ez veszélyt jelentene a török településekre. A NATO-nak tehát meggyűlik a baja a terroristák ilyesfajta ügyeskedéseivel. Az oroszok ezzel szemben az "úgysem-elvet" alkalmazzák, tehát ha 2 kilométeres határsértés elkerüléséhez 10 kilométert kéne kerülni, akkor a bevállalják a határsértést, mert "úgysem mer válaszlépést tenni" a sértett fél. Ha 10 szíriai turkománnak meg kell halnia 10 közepesen fontos terrorista kiiktatása közben, akkor bevállalják az akciót, mert "úgysem probléma a sajtó", és az ügy "úgysem gátolja a törökországi beruházásokat".
Török stop
A mostani incidens szimbolikus erejű. Olyan rövid szakaszon történt határsértés, hogy valószínűleg nem is volt ideje a törököknek Törökország fölött lelőni az orosz gépet. Mégis kilőtték a gépet, ennek a jelnetése az, hogy "Ennyit sem tűrünk." Ez mindenképpen új mederbe tereli az orosz hozzáállást a szíriai hadműveletekben.
A dolog hordereje ennél persze sokkal nagyobb. Törökország NATO-tag, tehát a konfliktus egy NATO-Oroszország konfliktus, egy olyan térségben, ahol Ankara, Washingtonnal együtt kifejezetten nem örül Moszkva jelenlétének. Egy olyan térségben, ahol mégis Moszkvának van a legstabilabb joga bármit is csinálni: ő a törvényes rezsimnek segít, míg a NATO a három fő ellenzéki csoport (al-Nusra, ISIS, Ellenzék) közül egy mögött áll nem túl sok felhatalmazással. Egy NATO-tag légterének a megsértését azonban akár casus belliként is felhasználhatná a NATO. Az incidens utóéletét tehát mindenképp érdemes figyelemmel kísérni.
