Hidegháborús sakkjátszma a krillek ügyében
Hírkommentár
2016. 10. 18. 10:19
Még a békés kérdések is átpolitizálódnak. Idén októberben ülésezik az Antarktiszi Tengeri Élővilág Megóvása Bizottság, hogy egy nagyot lépre előre, rezervátumok kijelöléséről döntsenek. Oroszország szavazata lesz a döntő.
Rezervátumot a krilleknek
Az Antarktiszi Tengeri Élővilág Megóvása Egyezmény (CCALMR) az Antarktiszi Szerződésrendszer része. Az egyezmény aláírói bizottságot is felállítottak, ami évente ülésezik, és jelentéseket kér be a különböző, környezetet érintő sarkvidéki tevékenységekről. Az egyezmény a krillek védelmére (antarktiszi rákfajta, alapja a táplálékláncnak) született, de eltérően más hasonló környezetvédelmi egyezményektől, az egész ökoszisztémát védi.
A bizottság 2000 óta tárgyal rezervátum létrehozásáról, ami nagyon komoly lépést jelentene a sérülékeny antarktiszi élővilág megóvásához. Az itteni élőlények az élhetőség küszöbén egyensúlyoznak természetes körülmények között is, ezért nem mindegy, mennyi halászhajó miből mennyit fog, mennyi olajat enged ki, mekkora területen tör jeget, mennyit szemetel, vagy megfelelő állapotban van-e (nehogy elsüllyedjen). Ezeket eddig is szabályozták, de ha létrejönnének rezervátumok, akkor az nagyobb garanciát jelente az élővilágra nézve.
A rezervátumokban egyebek közt a halászat is tilos, vagy korlátozott lenne, így a kutatóknak lehetőségük lenne összehasonlítani azokkal a vizekkel, ahol a halászat megengedett.
Idén két elképzelés képzi a vita tárgyát. Az ausztrálok vezette javaslat, amik mögött az érintett franciák, britek és az EU is felsorakozott, az ausztrál területi igény zónájába esik nagyjából, és több, egymással nem szomszédos szektort képzel el. Az új-zélandiak javaslata mögé az Egyesült Államok és legutóbb Kína is beállt, ez az új-zélandi területi igény zónájába esik, és egy nagy tömböt képez. A két rezervátum-terv mérete hasonló: az új-zélandi 1,1 millió négyzetkilométer, az ausztrál 1 millió.
A mumus szerepében: Oroszország
Oroszország egyik javaslat mellett sem tette le a voksát, ahogy a korábbi években sem. A bizottság szabályai szerint ha nincs meg a konszenzus (ha nem szavazza meg minden tag), akkor a javaslat elbukik. Korábban Kína és Oroszország, máskor Norvégia és Oroszország állt a megállapodás útjába, ezért idén nagy reményeket fűznek a tervhez: már csak egyedül Oroszországot kell meglágyítani.
Oroszország a Jeges-tengeren nem vonakodott rezervátumokat kialakítani, ezért elsőre nem érthető, hogy milyen problémája adódhatna, ha a déli kontinensen érdekelt államok javaslatát elfogadná. Nem hivatalos csatornán azt sugallták, hogy egy sokkal átfogóbb szabályozást szeretne Moszkva, mindkét sarkvidékre vonatkozó szabályrendszert, de ez nem magyarázza meg, hogy addig is a kisebb mozaikdarabokat miért ne lehetne megszavazni.
A mostani hisztérikus hangulatban az egyik spekuláció, hogy az oroszok egyszerűen borsot akarnak törni a nyugatiak orra alá a vétójukkal. De nem zárható ki az sem, lévén nemzetközi egyezményről szó, hogy Oroszország valaki más számára tesz szívességet valamiért cserébe. Eszünkbe juthat kedvezményezettként Japán. Az is számításba jöhet, hogy amíg az Északi-sarkvidék példásan védelem alá került, a déli viszont nem, a halászflották délen halásznak, nem pedig a Jeges-tengeren.
Minden szentnek maga felé hajlik a keze
A mostani két javaslat feltűnő különlegessége, hogy mindegyik kezdeményező a saját érdekszférájában szeretné kialakíttatni a rezervátumot. Ez a jövőbe nézve magyarázható: ahol a rezervátum lesz, ott lesz gazdagabb az élővilág a későbbiekben. Most még úgysem élveznek különleges előjogokat a területi igénnyel rendelkezők, de ha azzal spekulálnak, hogy később ez megváltozhat, és a területi igényüket egy-egy vonatkozásban érvényre tudnák juttatni (extrém példa lenne a kizárólagos halászati jog), akkor mindjárt világosabb a buzgó környezetvédelem.
Az ausztrál és az új-zélandi javaslat mellett is fel lehet sorakoztatni érveket. Mikor jár jobban az élővilág: ha van számukra egy hatalmas rezervátum, vagy ha csak szakaszosan biztosítanak nekik menedéket, de ezáltal szélesebb zónát lefedve? Mindkét opció előrelépés lenne, a kérdés csak az, az élővilágon túl melyik ország járjon jól.
FRISSÍTÉS: végül sikerült a feleknek megállapodni, és az új-zélandi tervet fogadták el.
