Magyarország tőkekivitele - Curacao a pénzmágnes
Háttér
2016. 10. 18. 19:41
A szomszédos országokhoz hasonlóan Magyarországon is csökkent az elmúlt években a külföldi befektetések összege, és a magyar tőkekihelyezés sem emelkedett tartósan. Az OECD jelentése alapján térképen ábárzoltuk a magyar tőkekivitelt. Vannak furcsaságok.
Bár 2015-ről még nincs nyilvános OECD adat, lehet tudni, hogy egyaránt tovább csökkent a bejövő és a kimenő tőke. Ez a gazdasági növekedés lassulását vetíti előre. A külföldi magyar befektetések csökkentek a legdrasztiksuabban, de nem állt le az élet. Az alábbi térképen látható, hogy 2014-ben egy átrendeződés ment végbe, a legnagyobb bizalmat Svájc és Luxemburg után Dél-Korea élvezte a magyar tőkések körében.
A legkülönösebb befektetési célpont a kis Curacao szigetország volt: ide nem csupán 291 millió dollár magyar tőke érkezett, hanem Curacao-ból is jött befektetés Magyarországra 221 millió dollár értékben. Figyelembe véve, hogy a kimenő dollármilliók rangsorában a harmadik helyen álló országról van szó, meglepődhetünk, hogy a befektetési ajánlatok között nem ez a harmadik leggyakoribb ország. Felemás magyarázatul szolgál, hogy Andy Vajna kormánybiztos két itt bejegyzett cégben is érintett (Valdi Corporation, Magyar Enterprises). Ha belemerülünk a statisztikába, két csoportra bonthatjuk az országokat: kölcsönös partnerekre és egyoldalú partnerekre.
Fetűnő módon a kölcsönös partnerek közt, tehát akiktől közel annyi tőke érkezik, amint amennyit fogadnak, leginkább adóparadicsomokat találunk: Ciprus (194 millió ki/150 millió be), Belize (66/52), Luxemburg (1082/869). Hogy Dél-Korea is ebben a csoportban található (149/247), magyarázható azzal is, hogy Dél-Korea fizikailag is kölcsönös befektetési partnerünk.
Az egyoldalú partnerek között vannak azok az országok, amik minket céloznak, de mi nem tudunk a piacukra bejutni (Németország 3 millió ki/1430 millió be), vagy fordítva (Izrael 222 millió ki/26 millió be). Ez a a gyakoribb felállás a nemzetközi gazdaságban.
