Ausztrália is beszáll a dél-kínai-tengeri konfliktusba
Hírkommentár
2016. 11. 03. 12:41
Indonéziával közös járőrözést terveznek, miután a hágai nemzetközi bíróság azt állapította meg, hogy Kína területi igényeit nem támasztják alá a mesterségesen létrehozott szigetek. A járőrözés akár összecsapásokat is jelenthet kínai halászhajókkal.
[hír: Australia and Indonesia consider joint patrols in South China Sea ]
Múlt héten tartott találkozót balin az indonéz és az ausztrál védelmi miniszter. A házigazda úgy fogalmazott, "béke járőrözést" terveznek, hogy békét vigyenek a Dél-kínai-tengerre, és harcoljanak az illegális halászat ellen. Az ausztrál fél elmondta, hogy a járőrözések a kérdéses vizek mellett a Szulu-tengeren is történhetnek. Hozzátette, hogy mindez nem más, mint a szabad hajózáshoz való nemzetközi jog gyakorlása, és egyúttal védelmi intézkedés is.
Indonézia hangsúlyozza, hogy nekik nincsenek területi vitáik Kínával, mindössze Kína tart igényt olyan vizekre, amik Indonézia kizárólagos gazdasági övezetébe tartoznak. Az ENSZ egyezmények szerint egy ország felségvizei ennél jóval szűkebb sávot jelentenek, ezért Kínára sem egyszerű rásütni az agresszor jelzőt jogi értelemben. Viszont az indonéz gazdasági övezetben is halásznak kínai hajók, ez ellen kíván tenni a szigetország járőrözéssel. A puha főnév mögött kemény jelentés bújik meg: a járőrözés azt jelenti, hogy Indonézia erőszakot fog alkalmazni a kínai halászhajókon.
Ausztrália esetében fontos mérföldkő volt az idén júliusában hozott hágai döntés, miszerint Kína területi igényeit nem igazolják a mesterséges szigetek. Kína ezt ugyan nem fogadja el, de Ausztráliának legalább vannak érvek a kezében, miért fordul szembe Kínával. Kína is érzi ezt, ezért a nemzetközi bíróság döntése után megtáltosodott Ausztráliát egy interjúban a külügyi szóvívő figyelmeztette, hogy "óvatosan nyilatkozzon, és körültekintően járjon el". A mostani járőrözés terve mutatja, hogy a figyelmeztetésen túl Kína egyelőre nem tud kellemetlenséget okozni.
A "béke vitele" az említett tengerekre még amiatt is érdekes, hogy az ausztrál védelmi miniszter azt mondta, ez történhet közös és összehangolt járőrözés formájában is. Ezt természetesen úgy lehet lefordítani, hogy Ausztrália Indonéziába takarózva fogja kipucolni a Szulu-tengerről és a Dél-kínai-tenger déli fertályából a kínai halászokat.
Kínának a déli tengeren eleve nincs sok barátja, ezt mutatja be ez a pár másodperces videó:
Kína éhes
Távolról sem jelenti ez azt, hogy Kína visszaül a helyére. Kínában 7 millió ember él halászatból, a feldolgozást is ideszámítva 14 millió. A flottája 450 ezer hajóból áll, ami a legnagyobb halászflotta a Földön. A bolygó kifogott halainak 34%-a kerül kínai asztalra, az egy főre jutó halfogyasztás itt 30 kilogram évente a Világbank adatai szerint, a világátlag 20 kg helyett. És igaz ugyan, hogy a kínai halászat háromnegyede mesterséges haltelepekből származik, a fennmaradó negyedet máshonnan nem tudják beszerezni, mint a tengerről.
Sajnos Kína megnövekedett tengeri teherforgalma és a túlhalászás miatt a Dél-kínai-tenger élővilága évről évre pusztul, ezért is valószínű, hogy a Szulu-tenger ausztrál védelme az ottan halászati potenciál megőrzését célozza, megelőzésként.
Kína szemszögéből viszont a nemzetközi halászati korlátozásokat sokszor arra használják, hogy Kínát, mint riválist kiszorítsák. Klasszikus példa, mikor 2011-ben Vietnam 110 ezer tonna tonhalat halászott, szemben Kína 300 tonnájával. A túlhalászással ebben a konkrét esetben nem Kínát lehet vádolni.
