Irán, Szomália, Észak-Korea
Elemzés
2011. 07. 30. 13:30 geopol
Irán a kurdokkal harcol, Szomáliában a segélyszállítmányokat védenék a politikai csoportoktól, Koszovóban határátkelőt égetnek, Kína lenyúlt egy tengert – pont Észak-Korea az egyetlen, aki békét akar?
Irán és Irak között súlyos konfliktus alakult ki a héten.
Irán, Irak és Törökország hármas határánál terül el a kurdok lakta terület, aminek csak Irakra eső része rendelkezik valamiféle önállósággal. Irán azzal vádolja Irakot, hogy a területén lévő kurd kormányzóság hosszú távon azt tervezi, hogy erőszakos úton létrehozza az önálló kurd államot. A probléma ennél súlyosabb: Irán úgy tudja, hogy a területén történő kurd lázadások kiindulópontja az iraki kurd kormányzóság, ott van a felkelők központja, így a megelőző rakétatámadásokat oda indította – megsértve ezzel Irak szuverenitását. A dolgot tetézi, hogy nemcsak iráni rakéták, hanem katonai alakulatok is átlépték már Irak határát. Az iráni rakétatámadás következtében 200 családnak kellett elmenekülnie biztonságosabb területekre – hátrahagyva leégett gyümölcsöskertjeiket és elpusztult jószágaikat. Az iraki parlament felszólította Iránt, hogy térítse meg a civil lakosságnak a károkat. Emellett katonai mozgósítást is tett: 12000 katonát sorakoztatott fel a határra, hogy megakadályozza a kurdok Iránba törését, és az irániak ellen- vagy megelőző támadásait.
A kérdésben Törökország osztja Irán bosszúságát: a demokratizált Irakban a kurdok sokkal könnyebben szerveződhetnek, és szövögethetik az önálló Kurdisztán álmát, ami Iránnak, Törökországnak és Iraknak is majd területveszteséget jelentene. A demokratikus irányvonal értelmében Irak autonómia biztosításával kívánja kezelni a helyzetet, de az etnikai kérdésekben brutális Törökország és az autokratikusabb Irán gyógyírként az elfojtáshoz nyúl. Az Irakban még mindig csapatokat állomásoztató Egyesült Államok nem avatkozott bele a konfliktusba, de felszólította Iránt, hogy tartsa tiszteletben Irak területi szuverenitását.
Szomáliában nehéz idők járnak
A szárazság és a sivatag terjeszkedése miatt hatalmas tömegek maradtak élelmiszer és ivóvíz nélkül. Az emberek menekülttáborokban várják a segítséget, és egekbe szökött az elégedetlenség. Politikai csoportok újra összecsaptak egymással, és igyekeznek kisajátítani a segélyszállítmányokat, hogy a saját híveiknek osszák szét, illetve térdre kényszerítsék az „ellenzéket”. ENSZ békefenntartók próbálják kezelni a reménytelen helyzetet.
Koszovóban is nyugtalanság volt
2008-ban kiáltotta ki önállóságát Szerbia albánok lakta országrésze – Szerbia máig nem ismerte el Koszovó függetlenségét. Az ilyen körülmények között kialakított határátkelők egyikén történt zavargás a héten. Koszovó északi részét ironikus módon szerbek is lakják, és a béke kedvéért a határőr szolgálatot koszovói szerbekkel látatják el. A koszovói parlament korábban hozott egy tilalmat, melynek értelmében Szerbiából nem lehet behozni semmit. A parlament gyanúja szerint azonban a szerb etnikumú határőrség szemet huny az illegális import felett, s ezért albán etnikumú rendőrséget vezényelt ki az átkelőkhöz, hogy betartassák a törvényt. A szigorítás vezetett a helyi radikálisok körében olyan zavargáshoz, melyben egy átkelőt porig égettek, és egy koszovói rendőr is életét vesztette. Az események hatására Szerbia is alakulatokat rendelt a határvonalra, hogy megakadályozza a szerbiai szélsőségesek Koszovóba áramlását.
Kína a héten több meglepetést is okozott
Békésnek tűnő, ám sokat eláruló tudományos sikert jelentettek be: sikeres volt a Jiaolong – mitikus tengeri sárkány –nevezetű tengeralattjáró próbamerülése: emberekkel a fedélzetén 5057 méteres mélységbe jutottak le. A tengeralattjárót 7000 méteres merülésre tervezték, és a jelek szerint képes lesz az eszköz a célt teljesíteni. A Dél-Kínai-tenger fenekén lapuló földgáz eléréséhez tehát jó úton haladnak. A múlt héten kötött délkelet-ázsiai ASEAN megállapodás a tengereken húzódó határokról jelentős előrelépést hozott a kínai törekvésekben. A résztvevő országok behódolóan sikernek nevezték a szerződést, mondván hogy végre rendezték a zavaros határviszonyokat. Valójában legfőképpen az történt, hogy a nemzetközi vizeknek számító Dél-Kínai-tengert kisajátította Kína. Az most már kínai felségvíz hivatalosan.
Ez önmagában csak Kína energiahordozó-éhségét jelentené, azonban most készült el az első kínai repülőgép-anyahajó is. Kiegészülve mindez az újonnan kifejlesztett 1400 kilométeres (ilyen messze van tőlünk Törökország vagy Hollandia) hatótávolságú rakétákkal azt jelenti, hogy Kína katonai nyomást is gyakorolhat Délkelet-Ázsia országaira. Az Egyesült Államok nem sokat tehet: meghallgatja a panaszkodó Fülöp-szigeteket, Vietnamot és Japánt, de nem vethet Kína szemére sokmindent. Az Egyesült Államok katonai kiadásai 676 milliárd dollárt tesznek ki a jövő évi költségvetés-tervben, ezzel szemben Kína 78,6 milliárdot költött tavaly. Ez a szám még a gyanakvóak körében is legfeljebb 300 milliárdra taksál, nem húzhatja elő tehát Amerika a békétlenség kártyáját.
Most Észak-Korea a békegalamb
Némileg ezzel függ össze Észak-Korea pimasz kampánya, melyben azt kéri az Egyesült Államoktól, hogy kössék meg végre az ötvenes években vívott Koreai háborút formálisan is lezáró békét. A háború ugyanis csak egy fegyverszüneti megállapodással ért véget, ami szentesítette Korea északi kommunista és déli kapitalista kettészakadását. Hivatalosan tehát azóta is hadban áll Észak-Korea, Kína az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával. A békekötés akadálya, hogy az amerikaiak csak akkor egyeznének bele, ha Észak-Korea leszerelné az atomfegyvereit. A héten Észak-Korea éppen arra tett kísérletet New Yorkban, hogy különválassza a két kérdést: kössenek békét, aztán üljön asztalhoz a hat országot (Kína, Japán, USA, Oroszország és a két Korea) tömörítő atomfegyver-leszerelési tanács. Észak-Korea úgy nyilatkozott: útelágazáshoz értek; vagy sikerül békét kötni, vagy egy újabb atomfegyverkezési verseny veszi kezdetét. Az Egyesült Államokban a szakértők ettől nem félnek, szerintük Észak-Korea mindig is csak azért ült tárgyalóasztalhoz, hogy időt nyerjen. Ezzel szemben valami formálódik Keleten, ugyanis Dél-Korea a múlt héten megalkotta az újraegyesítési különadót, amit azért szed, hogy megteremtse az újraegyesítéshez szükséges pénzügyi hátteret. Fenyegetően hangzik, de a csomagolás nem az: a háborút lezáró fegyverszünet évfordulóján Dél-Koreai egyetemisták kirándultak a határhoz, hogy csendes tüntetésben jelezzék, fontos nekik az újraegyesítés ügye. Becslések szerint Dél-Koreának tetemes mennyiségű pénzbe kerülne, hogy az északi országrészt felhúzza a saját szintjére – és valószínűleg ez a becslés nem kalkulálta bele az agymosottak tömegét. Történelmi tapasztalatok azt mutatják egyébként, hogy az északi kommunista rezsim kiugrása nem fog megtörténni addig, míg egy olyan erős Kína áll az ország mögött. Hiába éhezik a lakosság, Észak-Korea kormánya nem a lakosságon nyugszik.
Kínának kell még sziget
Talán a sűrűsödő levegő miatt kapta meg Dél-Korea Kínától azt a taslit a héten. Dél-koreai hadihajó felügyelete mellett mentettek egy elsüllyedt szénszállító hajót Ieo szigete mellett, ami a dél-koreai Jeju szigetétől délre található. Váratlan eseményként, Kína kényszerítette őket, hogy szakítsák meg a mentőakciót.
Korábban, mikor Korea egy óceánkutató állomást épített a szigeten 2003-ban, egy kínai hadihajó őrjáratozott már Ieo közelében, de most történt meg először, hogy Peking hajót küldött volna, hogy kisajátítsa a szigetet magának.
A koreai külügyminisztérium azt nyilatkozta, hogy bárkák és hajók mentőmunkálatokat végeznek Ieo-tól 0,8 kilométerre délre április óta. A közlemény szerint céljuk, hogy az elsüllyedt Oriental Hope neveű 50905 tonnás szénszállító hajót kiemeljék. A hajó egy Jeju székhelyű vállalat tulajdona, és egy holland cég végezte a mentőakciót. Június 13-án, július 2-án és 5-én Kína egy hadihajót küldött a térségbe, és rádióadáson azt az üzenetet küldte a koreai hajóknak, hogy kínai felségvizeken végeznek mentőmunkálatokat Kína engedélye nélkül. Jeju parti rendőrsége azt válaszolta a kínai hadihajónak július 5-én, hogy az ügyhöz semmi köze Kínának. Egy koreai hadihajó is megjelent a kormányzat felhatalmazásával. Jelenleg farkasszemet néznek egymással. A koreai külügyminiszter nem volt hajlandó részleteket közölni, mondván hogy sérthet közelgő tárgyalásokat. Kína már régen kinyilvánította területi igényét Ieora. Szemmel láthatóan kihasználja a kétoldalú határegyezmények és különleges területek kijelölésének hiányát. A koreai kormányzat Kínát helyesbítésre kérte: Ieo-sziget és a közelében lévő víz alatti szikla koreai felségvizeken helyezkedik el, és nem tárgya területi vitáknak.
