Üzlet vs. természetvédelem
Elemzés
2011. 08. 18. 11:49 gazdasag
Az Obama-kormány engedélyezte a Shell Oil részére, hogy megvalósítsák terveiket fúrótornyok működtetésére a Beaufort-tengerben, Alaszka partjainál. Ez az első tengeri olaj-üzlet a 2010-es mexikói öbölben történt katasztrófa óta.
forrás: wswsA fúrásra a BOEMRE (Bureau of Ocean Energy Management, Regulation and Enforcement) adott engedélyt. A döntést ért kritikák szerint csupán a bizalomra alapozzák azt, hogy a cég nem fogja megszegni a biztonsági előírásokat és nem fog ugyanolyan természeti katasztrófát okozni a tevékenység, mint a tavalyi évi esemény.
Nagyobb térképre váltás
A BOEMRE többek között az 1989-es Exxon Valdez hajó okozta olajbaleset természetkárosító hatását sem ismeri el. A Valdez a Vilmos Herceg Szirt közelében lévő Bligh Reef zátonyon megfeneklett, és 42.000 – 120.000 köbméter olajat eresztett a tengerbe a baleset következtében, elpusztítva ezzel 250.000 vízi madarat, fókát, sast, továbbá megmérgezett 4 embert a katasztrófa okozta szennyeződések tisztítása közben. A közvetlen gazdasági hatása 26.000 ember munkájának megszűnése volt illetve 2,4 milliárd USD értékű kár.
A 2010-es BP által okozott hatalmas olajszennyezés következtében 11 ember meghalt, ökológiailag pedig óriási sebet ejtett a bioszférán. Április és június között közel 780.000 köbméter olajat eresztett a Mexikói-öbölbe, halak, madarak és más élőlények százezreinek elpusztítását vonva maga után. Egyes becslések szerint csak a Mississippi folyó torkolatánál 1 billió dollárnak megfelelő kárt okozott az olaj-katasztrófa. A BP nem a szennyezés megtisztítására és a környezet rehabilitálására fektetett hangsúlyt, hanem csak a helyi lakosokat kárpótolták a létfenntartásukhoz szükséges munkalehetőségek megszűnése miatt, 20 milliárd dollárt elkülönítve a célra. Ebből az összegből a mai napig csupán egynegyede került kiutalásra a károsultak részére.
A kormány által jóváhagyott mostani, alaszkai tervben szerepel az is, hogy a Shell Oil képes egy esetleges baleset következtében történő olajszennyezés 95%-át megszűntetni mechanikus eszközökkel. A tapasztalat a kritikusok szerint az, hogy ezek az eszközök a Valdez okozta szennyezés csupán 8 százalékát, és a BP szennyezés mindössze 5 százalékát voltak képesek eltűntetni. Ezek a tervek ráadásul egy nyári hónap hőmérsékleti körülményeire lettek kidolgozva, amelyek nyilván nem alkalmazhatóak például egy téli vagy őszi hónapban.
Az érintett környék különösen fontos természetföldrajzi és ökológiai szempontból, hiszen rengeteg olyan élőlény otthona, amelyek a veszélyeztetett fajok közé sorolhatók (például beluga bálnák, rozmárok, jegesmedvék), és már így is veszélyeztetve vannak a globális felmelegedés következtében. A fúrótorony pont egy olyan helyre kerülne, amely keresztezi az egyik veszélyeztetett bálnafaj vándorlási útját. Ezzel kockáztatná a nősténybálnák és kicsinyeik alapvető létfenntartáshoz szükséges tevékenységeit. Mindemellett a fúrótorony egy olyan területen helyezkedne el, amely meglehetősen nehezen megközelíthető egy esetleges vészhelyzet esetében. A régióban egy katasztrófa bekövetkezése végzetes lehet, hiszen itt az év legnagyobb részében nehezen vethető be a segítség a zord időjárás és a földrajzi elhelyezkedés következtében.
Mi a Planéta Gazétán egyébként nem vagyunk ennyire kibukva a dolgon, ezt csak az amerikai környezetvédők és antikapitalisták látják olyan feketén. A biztonságos és körültekintő üzemeltetés, a hanyagság kiküszöbölése megengedhetővé teszi, hogy felhasználjuk bolygónk erőforrásait. Persze a megújuló jobb, de ahhoz pénz kell. Az meg az olajban van.
