Cápatámadások az Adrián
Háttér
2014. 08. 05. 10:33
A felhőtlen tengerparti fürdőzés legnagyobb szorongása, hogy nem úszik-e alánk egy cápa, és szaggat szét. Az Adriai-tenger ebből a szempontból nem veszélytelen, de túlzás volna azt állítani, hogy sűrű vendég a fehércápa. Az alábbiakban a halálos cápatámadásokat gyűjtöttük össze.
A cápatámadás megelőzése
A cápák elkerülésére a legjobb módszer, ha nem fürdünk olyan partszakaszokon, ami közel van a cápák territóriumához. Ha az Adrián van ilyen partszakasz, minden esetben figyelmeztető tábla jelzi. Ha a közelben szennyvíz befolyót látunk, vagy (illegális) szemétlerakót, ugyancsak érdemes jobb fürdőhelyet keresni, ugyanis túl a vízminőségi aggályokon, a hulladék néha a cápák eledeléül szolgálhat. Ezen kívül ha halászhajót látunk a közelben, szintén jobb odébb állnunk: a legtöbb halásztechnika célzottan halászik halakat, és azokat a halakat, amiket nem akartak kifogni, visszadobják, sokszor sérülten. Ezek egyszerű zsákmányai a cápáknak.
Nem a nyugodt fürdőzés titka, de az is fontos, hogy legyünk éberek, és vegyük észre, ha veszély közeleg. Legyünk higgadtak minden esetben, és ússzunk magabiztosan. Lehet, hogy nem a víz az ember erőssége, de nincs bátorítóbb látvány egy cápa számára, mint a szánalmas kapkodva verdesésünk a vízben. Ne ússzunk egyedül, mert sokkal kisebb az esélye, hogy a cápa rátámad egy csoportra. Ha lassan úszó cápát látunk, még nem kell pánikolni. A cápák nem kapkodnak, először kíváncsian felmérik a lehetőségeiket. Ha ebben a helyzetben méltóságteljesen kiúszunk a part felé, a cápa nem kockáztat. Kerüljük az éjszakai fürdőzést, ugyanis éjjel szívesebben vadásznak a cápák. Ne pisiljünk a vízbe, és ha megvágtuk magunkat, szintén jobb távol maradni.
Veszélyes cápák az Adrián
Az Adriai-tenger az Otrantói-szoroson keresztül összeköttetésben áll a Földközi-tengerrel, ami 47 cápafaj otthona, ebből 15 potenciális veszélyt jelent az emberre. De ennek ellenére az óceánokhoz képest sokkal kevesebb cápatámadás történt itt, aminek az egyik oka, hogy tápanyagban nagyon gazdag vizivilága van. A cápák közül három az, ami kifejezetten veszélyes az emberre: a fehércápa, a tigriscápa és a bikacápa. Ez utóbbi kettő jelenlétére az Adriában és a Földközi-tengerben sincs bizonyíték, de nem lehet kizárni, hogy a Szuezi-csatornán, vagy a Giblaltári-szoroson átússzanak. A bikacápa éppen a sekély vizeket szereti, és az édesvíz ellen sincs kifogása, tehát folyó torkolatoknál is ugyanúgy felbukkanhat. De ismétlem: sem az Adrián, sem a Földközi-tengerben még nem láttak bikacápát. A tigriscápa előfordulására még kisebb az esély, mert az a trópusi övben érzi igazán jól magát. Kevesebb támadást intézett az emberek ellen, de azok sokkal nagyobb arányban voltak halálosak, mint a fehér cápáé. Kíváncsi természetű, ezért mindenbe beleharap.
A nagy fehércápa a partmenti helyeket kedveli, és 12-24 fokos tengervízben érzi jól magát, ezért a mérsékelt övben elterjedt. A fehércápa nagyon agresszív faj, több csónak és kisebb halászhajó támadást is regisztráltak az évtizedek során. Az ilyen támadások célja, hogy felborítsa a hajót, vízbe essenek az emberek. A fehércápa támadásai általában nem végződnek halállal, mert a cápa csak harapdál, tehát az első harapás után még van esélye az embernek elmenekülni. Az ember, mint táplálék nem ideális a cápák számára, mert sok csontból, kevés húsból és zsírból áll. Ezért általában egy harapással beérik a cápák. A halálos támadások egy részében is csak egy harapás történt, a vérveszteség okozta a halált. Sajnos rossz hír, hogy az Adriai-tengeren regisztrált tucatnyi cápatámadásból kettőt leszámítva mindegyik halálos kimenetelű volt. Az alábbi térképen foglaltuk össze az eddigi támadásokat, az ötvenes évektől.
Megjegyzendő, hogy Nápoly környékén, a Tirrén-tengerben sokkal több cápatámadás történt, ami erős összefüggést mutat a kikötő hajóforgalmával. Ha megnézzük a térképet, láthatjuk, hogy a fiumei (Rijeka) kikötő környkén halmozottan fordultak elő balesetek, ez pedig arra utal, hogy a nagyobb forgalmú kikötők közelében gyakrabban bukkannak fel cápák. Mégis túlzás volna azt mondani, hogy az Adriai-tenger veszélyes. Láthatjuk, hogy múltak el úgy évtizedek, hogy egyáltalán nem történt cápatámadás, és a Rijekai-öbölben sem nevezhető gyakori eseménynek. Vérző haltetemekbe bugyolálva viszont ne ússzunk hajók után csapkodva.
