Nemcsak az európaiak utaznak
Háttér
2015. 11. 09. 13:26
Casablanca kedvelt célpontja az európai turistáknak, de kicsit délre utazva meglepve tapasztalhatjuk, hogy a muszlimok is szoktak nyaralni. Csadorban napozó nők a homokban, arab emberek szörfön, bőröndökkel bajlódó muzulmán családok a buszpályaudvarokon.
Marokkó nem az európaiakból él, és nem csak azért, mert a turizmus nem az egyedüli bevételi forrása az országnak, hanem mert a látogatók harmada az iszlám világból érkezik.
A muzulmánok számára nem mindegy, mit esznek, ezért ha külföldre mennek nyaralni, olyan országot választanak, ahol lehet kapni halal ételeket, tehát olyan élelmiszert, aminek fogyasztása nem ütközik az iszlám vallási előírásokba. Ebből következik, hogy leginkább iszlám országokban nyaralnak. A számos turisztikai látványossága miatt Marokkó Egyiptom mellett az egyik legnépszerűbb nyaralóhely a muszlimoknak.
A kormányzat egyébként fontos stratégiai szerepet szán a turizmusnak: 2020-ra meg szeretnék duplázni az országba érkező turisták számát: a mostani 10 millióról 20 millióra. A szám soknak tűnhet, de összehasonlításképpen a nem különösebben egzotikus Magyarországon évente szintén 10 millió turista fordul meg, Ausztriában pedig 24 millió. Az arab országok között persze még a 10 millió turistával is listavezető Marokkó: Egyiptom is mögötte jön a sorban évi 9 millió vendéggel. A turizmusból származó közvetett bevételek a GDP 8.6%-át adják, a közvetett bevételek 18.7%-át, a foglalkoztatáshoz pedig 6,1%-kal járul hozzá.
Marokkón belül viszont csak a nagyobb városok profitálnak az idegenforgalomból. A vidék egyáltalán nem rendezkedett be a turisták fogadására: nincsenek hotelek és nincsenek külön fehér emberekre szabott árak. Marokkóban ez utóbbi meglehetősen bosszantó. Budapesten olcsóbb gyrost enni a vendéglátást sújtó mindenféle előírások és adók ellenére, mint egy marokkói pályaudvaron, ahol nemcsak számlát nem adnak, de a higiéniát is a magasságos Allahra bízzák. Hasonlóképpen, az európainál magasabb árat mondanak a hasisra, ha egy európai kérdezni, pedig Marokkó részesedése a világ hasistermeléséből 75%, szűkében tehát nem igazán vannak.
A tény, hogy Marokkó idegenforgalma éppen annyira támaszkodik a muzulmánokra, mint az európaiakra, azt eredményezi, hogy nem erőltetik túl a nyelvtudást. Bár francia gyarmat volt, és még ezt a nyelvet beszélik a legtöbben, a leggyakoribb mégis az, hogy néhány nemzetközi angol szóval és kézzel-lábbal lehet a leggyorsabban megállapodni a dolgokról. Rajzolni is érdemesebb az írás helyett: nemcsak azért, mert az arab ABC-t ismeri a többség, hanem mert az írástudatlanok aránya a felnőttek körében 33%.
