Igazolták a Rodinia-elméletet
2011. 08. 10. 16:21 geologia
Nem minden tudós értett egyet abban, hogy létezett-e a földtörténet során szuperkontinens a Pangea előtt. Több éves összehasonlító vizsgálat után azonban az elmélet helyesnek bizonyult
forrás:GSA„Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. A föld puszta és üres volt, és sötétség volt a mélység felett, és Isten Lelke a vizek felett lebegett.” – kezdődik a Biblia. Azóta további részletek derültek ki. A Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, mikor még teljes felületén izzó lávagolyó volt, és légkörében nem volt oxigén. Az elkövetkező két évmilliárd azzal telt, hogy hűlt a bolygó, fogadta a meteoritokat az űrből és keringett a Nap körül ahogy manapság is. Ennek az időszaknak a végére alakult ki a szilárddá hűlt földkéreg, és rajta a világóceán. A földkéreg alatt a magma (a felszínre kifolyva lávának hívjuk) áramlott és áramlik továbbra is, ez okozta azt, hogy a kéreg kialakulása óta folyamatosan nagy a rendetlenség, és semmi sem marad a helyén. Majd ha teljesen kihűl a bolygó, ami még jó néhány évmilliárdba telik, nyugalom lesz.
A tankönyvek - biztosra menve – a kontinensvándorlás történetéből kihagyták Rodinia létezését, de mostantól a Pangea mellett ezt is meg kell majd tanulni. Több éven át tartó kutatómunkának köszönhetően ugyanis bizonyossá vált a létezése. A nemzetközi kutatócsoport vezetője, Staci Loewy a sajtónak örömködve kifejtette: ha elmegy Nyugat-Texasba, és kiáll egy sziklára, az Antarktisz egy darabján állhat, és ez teljesen feldobja őt. Nem is csoda!
A Nagy Tavaktól Texasig húzódik a felszín alatt egy vulkanikus kőzetekkel tarkított vonal, ami valaha egy törésvonal volt. Az ehhez kötődő kőzetek a texasi El Paso környéki Franklin-hegységben a felszínre is bukkannak. Korábbi kutatások megállapították, hogy ezek a kőzetek igen idősek: nagyjából 1 milliárd évesek. Ilyen korú kőzetek nem ritkák ugyan, a magyar Alföld mélyében is található, de felszínen elég kevés helyen vannak.
A kutatás tulajdonképpen abból állt, hogy hasonló korú kőzetek izotóp-tulajdonságait hasonlították össze. Az eredmény lenyűgöző: az Afrika déli részén található Kalahári-medence 1 milliárd éves prekambriumi kőzete, az Észak-Amerikában található Franklin-hegységből származó kőzet és az Antarktisz Afrika felé néző Coats-föld nevű partszakáról származó kőzetminták hajszálpontosan azonosak.
Korábbi vizsgálatok is ezt sejtették, hiszen a kőzetek kora, kémiai összetétele és geológiai jellemzői is teljesen megegyeztek. De ezt még mindig lehetett azzal magyarázni, hogy egymástól függetlenül zajlott le ugyanolyan földtani esemény a három térségben. Zavarta már ezt a képet a paleomágneses vizsgálatok eredménye. A paleomágnesesség azt árulja el, hogy a kőzet megszilárdulásakor milyen pozícióban volt a Föld mágneses pólusaihoz képest. A végső bizonyosságot az ólom-izotópok vizsgálata hozta meg – mindhárom terület mintái azonos eredményt mutattak.
Mindez azt jelenti, hogy a kontinensvándorlásról pontosabb képet tudunk már alkotni. Maga a vándorlás egészen „ésszerűtlen” útvonalakon történt. Itt van például Magyarország területe: vannak darabkák a mai Észak-Afrikából, de a földtörténeti Laurázsiából is, és a szárazföldünk jelentős része óceánfenekeken kezdte pályafutását. Arról nem is beszélve, hogy míg mindezen alkotórészek összeforrtak, különböző földrajzi szélességeken és hosszúságokon bolyongtak. A Bakony hegység bauxitja, melyből az ajkai alumínium készül, trópusi éghajlaton alakult ki, tehát ez az édes anyaföld már volt délebbi pozícióban is. A geológusok az azonos tulajdonságú kőzetek segítségével tudják feltérképezni a bolygó múltját. Ha ugyanolyan kőzetek, ugyanolyan tulajdonságokkal a Föld különböző pontjain vannak ma, erős a gyanú, hogy korábban egyetlen helyen együtt voltak. Így tudjuk például, hogy a Hindusztáni-félsziget (India) 225 millió évvel ezelőtt még Afrika része volt, vagy hogy a Vörös-tenger két partja nem is olyan rég még egyben volt, tenger pedig sehol.
A módosulás, melyet az új felfedezés okoz, a következő ábrában összesíthető.
