Milyen drogokat használnak az iszlám világban?
Elemzés
2014. 08. 23. 11:08
Lefejezések, éheztetés, csonkolások, az utóbbi időben sok ilyen hír érkezett a válságövezetekből. Vajon az őrült embertelenségnek van köze a droghasználathoz? Egyáltalán mit használnak az iszlám világban?
Az iszlám világ nem egyveretű, de a legismertebb válságövezetek most itt alakultak ki: a lezáratlan polgárháború Maliban, a fellángoló zűrzavar Líbiában és Egyiptomban, a gázai bombázások, a szíriai polgárháború és az Iszlám Állam médiahekkje.
Idén sokat foglalkozott a média a droghasználat tébolyult oldalával, talán a szokásosnál morbidabb erőszak a konfliktus zónákban is ehhez a jelenséghez kötődik. A dizájnerdrogok elterjedésével olyan szerek kerültek használatba, amiknek a hatásai csak menet közben derülnek ki, és sok olyan felfoghatatlan kegyetlenségről olvashatunk a hírekben, amiről könnyű elképzelni, hogy "becuccozott" ámokfutók követték el. Talán ahogyan a náci katonákat amfetamin tablettákkal tették ellenállóbbá, ugyanúgy drogokkal tápolják fel a terrorista alakulatokat, hogy szembe merjenek nézni a halállal.
Másrészről viszont például a középkorban alkoholon kívül nem volt más elterjedt tudatmódosító, mégis perzseltek fel falvakat, mégis építettek kínzókamrákat, végeztek ki ideológiai/politikai okokból embereket, nem keveset. Megvakíttatások, fülbe ólom öntése, orr levágása, hogy a magyar középkorból is legyen példa. A drogokra fogni az emberi aljasságot álszent dolog lenne.
A valóság természetesen a két pólus között van.
Az iszlám elítéli az alkoholfogyasztást, az alkoholt fogyasztókat a társadalom is stigmatizálja. Vannak országok, ahol kevésbé, például Irakban olyannyira enyhébb a helyzet, hogy ott az alkoholizmus társadalmi problémává duzzadt. De ezzel együtt is elmondható, hogy az alkohol elítélése nem jelentette és nem jelenti a drogok még szigorúbb tiltását (bár tolerálását sem). A marihuána és az ópiátok nagy hagyományoknak örvendenek az iszlám világban. Az alábbi térképet hosszas böngészésre ajánljuk. A térkép és a cikk adatai is a 2013-as World Drug Reportsból származnak.
Ópium a Közel-Keleten
Hagyományosan Törökország, Irán, Libanon és Afganisztán adták a világ ópiumtermelésének nagy részét, kiterjedt mákföldekkel, de ezek közül kisebb részben Libanon, nagyobb részben Afganisztán maradt a ringben. Törökország 1973-ban kötött megállapodást az Egyesült Államokkal a máktermesztés betiltásáról, amit később szabályozott termesztéssé módosítottak. Máig az egyik legsikeresebb szabályozásnak számít. Irán 1980-tól korlátozta a mák termesztését, de nem tudták felszámolni a droghasználatot. A fogyasztás továbbra is magas maradt, a beszerzési terület pedig áttevődött Afganisztánba. Napjainkra az ópium, heroin használata mellett a shish (jelentése üveg, a kristály meth-re használják) és a crack is komoly piacra tett szert. A 75 milliós Iránban 2 millió függő él.
Afganisztán 19 000 hektár mákföldjét a tálibok védik, ez évente 705 tonna ópiumnak, vagy 70 tonna heroinnak szolgálhat alapanyagul. Dollárra átszámítva ez 6-38 milliárd dollár bevétel, ami mindjárt világosabbá teszi, miért is olyan nehéz Amerikának legyőzni a "kecskepásztorokat". A Közel-Keleten a líbiai Bekaa-völgy jelenti a másik nagy központot. Ahogyan a Wikipedia írja: "Bekaa tartomány alapvetően mezőgazdasági jellegű terület". Évente 34 tonna ópiumot állítanak elő, és a kanabisz termesztés útján 623 tonna hasist.
A hatalmas határvidékek miatt nagy problémát jelent a világ más országaiba tartó ópiát szállítmányok áramlása, amit még kevésbé lehet megállítani az újra meg újra fellángoló fegyveres konfliktusok okozta káosz miatt is. A legjobban Törökország tudja biztosítani a határait, ezért az ópiátok nagyobb kerülővel, Egyiptomon és Líbián át jutnak Európába. A világ más részeibe pedig a Perzsa-öböl forgalmas kikötőiből futnak szét, a hajók rakományai közé rejtve. Minden kontinensre közvetlenül szállítanak innen olajat, ezért ezek a kikötők egyúttal a Föld legnagyobb drogelosztói is.
Hasis a Maghreben
Észak-Afrikában a hasis terjedt el. A hasis a kanabisz gyantájából készül, és ez a növény nagyon jól érzi magát az Atlasz-hegység északnyugati lábainál. A hasis legnagyobb afrikai fogyasztója mégsem Marokkó, hanem Nigéria, ahol a lakosság 14,3%-a hasisfüggő. A marokkói füvet és hasist európai turisták is felfedezték maguknak a huszadik század során. A keleti irányú csempészet a közelmúltig jóformán akadálytalan volt a Szahara ellenőrizhetetlen határainak köszönhetően. A helyzet nagyon drámai egy határőr szemszögéből: nincs víz, nincs étel, nincs árnyék, nincs tüzifa, ezért emberekkel őriztetni a határt lehetetlen, a műhold pedig nemcsak drága, de az illegális határátlépők elkapása az ezer kilométeres távolságok miatt komoly logisztikai probléma.
A tuaregek tevekaravánjai kamatoztatják manapság az ősi tudásukat, és szállítják Fekete-Afrikából Algéria partjaihoz az amerikai csempészárut, illetve Marokkóból az egyiptomi/líbiai elosztókhoz a füvet és hasist.
A 2013-as algériai túszejtés hatására a nemzetközi terrorizmus fenyegetését Algéria már komolyabban veszi, és nagy erőkkel próbálja meggátolni a csempészetet. Algérián át haladt az AKIM terrorista csoport utánpótlási vonala is Maliba. Ez ugyanaz a csoport, amelyik a líbiai Bengáziban rendezkedett be. Igaz ugyan, hogy az AKIM vallási felhanggal támadja célpontjait, de a pénzügyi hátterét nem perselypénzből teremti meg, hanem az észak-afrikai csempészetből.
Tramadol a szegény országokban
A Tramadol egy ópiát típusú fájdalomcsillapító, amit 300-400 forintnyi összegért árulnak Egyiptomban. A vényköteles gyógyszerhez a forradalom óta még könnyebb hozzáférni, a legnagyobb beszállító Kína. Mivel Egyiptom tranzitország, ezért itt a hasis és az ópiát félék nagyjából egyenlő népszerűségnek örvendenek, de a forradalom miatt visszaeső turizmus növelte a munkanélküliséget, így a szegénységet, és a Tramadol használata robbanásszerűen megnőtt, és a fiatalkorúak körében is elterjedt.
A legszegényebb arab országban, Palesztínában is a Tramadol fordul elő legnagyobb arányban, de különös módon Szaúd-Arábiában is. Szaúd-Arábia nagyon szigorúan szabályozza a drogokat, és a lehetőségekhez képest hatékonyan ellenőriz is. Tavaly világszerte 28 tonna metamfetamint foglaltak le, ebből 15 tonnát Szaúd-Arábiának sikerült megakasztania. Az ellenőrzéseken azonban könnyen átcsúszik a Tramadol, mert nem nagyon lehet megkülönböztetni a Panadoltól, legalábbis a kokainhoz vagy a fűhöz képest.
Hasonlóan szigorú a szabályozás az Egyesült Arab Emirátusban.
Az Iszlám Államban Captagon
A Captagon egy amfetamin származék, ami az 1960-as években jelent meg. Amfetamin tartalma 1-9%. Hagyományos beszállítója Bulgária, de Líbiában is állítottak elő, szintén a Bekaa völgyben. Ez utóbbi forrás azonban áttevődött Szíriába a polgárháború során. Nem lehet megállapítani, hogy a libanoni gyártók láttak nyugodtabb gyártási feltételeket a kaotikus Szíriában, és települtek át, vagy a Szíriai termelők mértek csapást a déli szomszédra. Líbiában mindenesetre a Captagon és más amfetamin származékok előállítása 90%-kal visszaesett. Szíriában a belföldi Captagon eladásokból több millió dollár pénz folyik be valahová.
A Captagon elterjedés azért érdemel figyelmet, mert tompítja a fájdalmat, és javítja a hangulatot, növeli az önbizalmat. És igaz, hogy olyan békés országban is elterjedt, mint Omán, de az újra forrongó Líbiában, az évek óta vérben fürdő Szíriában, és Irakban, az Iszlám Államban bizonyítottan használatos a fegyveresek körében. Magyarul előfordulhatnak olyan fegyveresek, akik valami hülyeséget forgatnak a fejükben, és meg is csinálják a bogyó ösztönző erejével.
Az Iszlám Állam látszólag küzd a drog maffia ellen, ezen a videón Captagon kereskedőket végeznek ki nyilvánosan az Iszlám Állam fegyveresei. Ezen a videón pedig szintén ebben a kötelékben kuncognak beállva rakéta becsapódásokon.
A társaság felemelkedésére vannak ésszerű magyarázatok: szunnita vallási programjuk gyors népszerűséget hozott nekik a síita Asszad-rezsim ellen küzdők körében Szíriában, de brutalitásuk miatt elszigetelődtek, és visszaszorultak. Meghökkentő, de eredményes ötletnek bizonyult, hogy törjenek át Irakba, ahol Moszul elfoglalásával hatalmas pénzügyi tartalékra és egy hadseregnyi csúcstechnológiás fegyverre tettek szert. A pénzügyi hátterüket tehát drogkereskedelem nélkül is biztosítani tudták, de mivel a legtöbb terrorista csoport érintett a csempészetben, több, mint valószínű, hogy az Iszlám Állam is ennek segítségével szökkent szárba. Azokat a híreszteléseket egyelőre nehéz komolyan venni, hogy az ISIS tárgyalásokat folytatna a mexikói kartellekkel, mindenesetre Obama ellenzéke ezt állítja. Az ISIS megerősödéséért Amerika iraki kivonulását okolják az amerikai konzervatívok. Ha az ISIS már közvetlenül fenyegeti Amerikát, a konzervatívok egy kő érvet kapnak a kezükbe, hogy az Obama-kormányzat miért rossz. Ettől függetlenül ha tényleg igaz az, hogy az ISIS/IÁ és valamelyik mexikói kartell tárgyal egymással, az megint azt bizonyítja, hogy a terrorszervezet fülig benne van a nemzetközi drog üzletben.
A különutas Jemen
Az iszlám országok közül Tunézia és Jemen nem illik be sehová. Tunéziában a Subutex terjedt el, ami egy ópiát helyettesítő metadon (szintetikus ópuim), amit azért fejlesztettek ki, hogy segítsenek a függőknek leszokni a pusztító szerekről, illetve fájdalomcsillapítóként is használják.
Viszont ahogy az iszlám világ nyugati végében a természetes tudatmódosítók élveznek elsőbbséget, úgy az iszlám másik csücskében, Jemenben is beérik a természetessel. Itt az úgynevezett kat cserje levelét rágják, amit a társadalom teljesen elfogad. A kat levele élénkítő hatású, kávéhoz hasonló függőséget okoz. Közlékennyé, vagy éppen szótlanná teszi az embert, árnyoldala pedig, hogy rákot és depressziót okoz hosszú távon.
