Ferenc pápa keresztény-iszlám konfliktusterületre látogatott
Háttér
2015. 11. 30. 14:10
November végén ért véget Ferenc pápa első afrikai útja. A magát a "béke zarándoka és a remény apostolának" nevező egyházfő az iszlám és a keresztény világ határterületén járt. Nem félt terrortámadástól, de mekkora veszélyben volt?
Afrikában a Szaharától északra húzódó területeken a rómaiak idején terjedt el a kereszténység, az iszlám hódításoktól fogva pedig a muzulmán vallás dominált. A Szaharától délre a portugál gyarmatosítók révén jelent meg a kereszténység, majd a különböző keresztény egyházak 20. századi missziós tevékenységének köszönhetően vált a többség vallásává. Évszázadok alatt az iszlám is folytatott hittérítést Nyugat- és Kelet-Afrikában, így napjainkra meglehetősen színes helyzet alakult ki Afrikában, amit tovább tarkít a régi pogány vallások fennmaradása.
A gyarmatok függetlenedése óta véres polgárháborúk bontakoztak ki a legtöbb közép-afrikai országban, amit nagyon gyakran kísért vallási összetűzés is. Az iszlám és a keresztény tanítás is nagy hangsúlyt fektet a hittérítésre, ezért a békés egymás mellett élés nem magától értetődő állapot. Felmérések szerint a problémát mégsem a vallási hovatartozás jelenti, ugyanis e kérdésben még aránylag toleránsak az emberek. Az igazi gond az állami törvénykezés befolyásolása. Külön kategóriát jelent ezen belül is az iszlám fundamentalizmus térnyerése, mely a saría törvénykezést követeli. A saría roppant szigorú és olykor véres büntetésekben gondolkozik nem csak a más vallású bűnösökkel szemben, hanem a muzulmánokkal szemben is. Afrikában nincs állam, ami ezt a magáévá tette volna, de a polgárháborúval sújtott vidékeken szinte kivétel nélkül érvénybe lép.
A Száhel-övben a sivatagodás tovább mérgesíti a meglévő feszültséget
A pápák közül II. János Pál látogatta meg a legtöbbször Afrikát, és ezen belül is azokat a vidékeket járta, ahol az iszlám és a kereszténység keveredett. Néhány olyan országot is meglátogatott, ahol nagyon kevés keresztény él: Marokkó, Egyiptom, Szenegál, Mali. Ferenc pápa most három országot: Kenyát, Ugandát és a Közép-Afrikai Köztársaságot kereste fel. A három közül a Közép-Afrikai Köztársaság számít viharos országnak. Itt 2013 óta dúl viszály a keresztény többség és az iszlám kisebbség között. Legalább 1 millió ember vesztette el otthonát, több ezer embert öltek meg, és más emberi jogok is rendszeresen sérültek. A fővárosban, Banguiban még az utóbbi két hónapban is 100 ember vesztette életét vallási harcokban. A pápa egy menekülttáborba is ellátogatott, ahol néhány hónapja még csak 75 ember élt, de az őszi összecsapások miatt most már 3700 lakója van. A város muzulmán lakóinak többsége elmenekülni sem tudott, és továbbra is a városban rekedt, mert a keresztény milíciák blokád alatt tartják.
A pápa biztonságát a 12 ezer fős francia ENSZ-kontingens szolgálta, és az elvegyülni szerető egyházfőnek a reverenda alatt golyóálló mellényt kellett viselnie. A biztonsági erők vezetője azt mondta, nem számítanak támadásra, de mindenre felkészülnek.
A Közép-Afrikai Köztársaságban decemberben választások lesznek. Az ország jelenlegi elnöke, Catherine Samba-Panza nem fukarkodott a nagy szavakkal, mikor üdvözölte a pápa békeüzenetét, és a szíve mélyéből bocsánatot kért minden bűnért, ami az országban történt a történelem során.
Van is miért bocsánatot kérni, kevesebben vannak azok, akiktől kérni lehet. A vallási alapú megosztottság sok esetben egybevág a nyelvi különbségekkel is. Az elsivatagosodó országokban pedig foglalkozások szerint is látható egy vallási törésvonal: a nomád állattartással foglalkozó muzulmán pásztorok húzódnak a sivatag elől délre, ahol födlműveléssel foglalkozó keresztények élnek. Azt lehet tehát mondani, hogy az itteni konfliktusok nem a vallási hovatartozás, hanem egzisztenciális feszültségek miatt robbannak ki.
