Növekvő feszültség a NATO és Oroszország között
Hírkommentár
2016. 10. 21. 11:49
Jó ideje nagy a feszültség a Moszkva és a NATO között, de az elmúlt hetekben már nukleáris világháborút vizionált néhány újság, máshol azt feszegették, bíróság elé kéne-e állítani Putyint háborús bűnökért, és a NATO vezérkara is fegyverkezésre buzdítja a tagországait.
A következőkben egy cikksorozat formájában járunk utána, kitörhet-e a harmadik világháború, és ha igen, ki nyerné meg. Lesznek meglepő válaszok.
Egy átlagos nap Európában: október 20.
Reggeli lapszemlét tartunk, és már megint a képünkbe mászik a rettegés. Oroszország nem adja fel: hadgyakorlatot tart az észtektől 90 kilométerre, ráadásul nem is akármekkorát. Húsz rakéta-egységgel 100 katona szimulálja a bevetést.
Már sokadszor reflektálnak az ügyre a héten, de ezúttal Donald Tusk, az Európai Tanács soros elnöke vádolja meg Oroszországot azzal, hogy gyengíteni akarja az EU-t. A történet hosszú, a megállapítás triviális. Kiegészülve az oroszok szíriai tevékenységével, az EU újabb szankciókkal fenyegeti Moszkvát.
Csehország is többször kifakadt már az országban hemzsegő orosz ügynökökre, ezúttal a belügyminiszter hívta fel a figyelmet, hogy dezinformáció és oroszbarát propaganda folyik Csehországban, minden platformon. Csehországban 30 000 orosz él, lehet, hogy csak nekik szól az anyaország magyarázkodása. A belügyminiszter mindenesetre harcot hirdetett a manipuláció ellen.
Üde színfolt, hogy a Yahoonews előbányászott egy 7 hónappal ezelőtti videót a YouTube-ról, amin egy felhasználó azt vezeti le, miért 2017 január 22-én fog kitörni a harmadik világháború. Igaz a múlt héten a fiókba új produkciót töltöttek fel, de akkor is kevés hírértéke van egy márciusi spekulációnak.
A rettegés tovább fokozódik: nemzetközi vizeken ugyan, de mégis Nyugat-Európa partjai előtt hajózik el az orosz flotta gyöngyszeme, az egyetlen orosz repülőgép hordozó a kíséretével. Nagy Britannia nyugatja polgárait, a haditengerészet a helyén van, készek megvédeni a hazát. Az "Admiral Flota Szovjetszkovo Szojuza Kuznyecov" egyébként a szíriai Latakiába tart, Aleppó rezsim általi ostromát megtámogatni.
És a bulvársajtó sem marad szótlan: titkos barlangokban tárolt amerikai hadifelszerelésről rántja le a leplet, fotókkal bőségesen illusztrálva az anyagot. Van terv egy orosz támadás esetére.
Hadgyakorlatok
Szintén figyelemmel kíséri a sajtó, ki merre tart hadgyakorlatot, és a híradások sorrendje mindig az, hogy előbb orosz hadgyakorlat folyik valahol, aztán a NATO sem marad tétlen. Nincs ezzel semmi baj, nem oroszok vagyunk, nem feléjük kell lojálisnak lennünk. A hadgyakorlatokról szóló híradások legalább annyira szólnak nekünk, mint az orosz lakosságnak: Moszkva katonai potenciálja számottevő, kész megvédeni a népet (ez megy belföldön) illetve nem érdemes ujjat húzni velük (ez szól a külföldnek). A tervezett és végrehajtott októberi hadgyakorlatokat összefoglaltuk egy térképen:
Az egész valóban egy cirkusz, a NATO figyelmét kívánja felhívni arra, hogy Oroszország mivel tud meglepetést okozni. Egy szíriai összecsapás esetén már Oroszország is rendelkezik némi sivatagi tapasztalattal és felszereléssel, ha nem is akkorával, mint az USA (egyiptomi hadgyakorlat). Az ejtőernyős alakulataival villámgyorsan ráteheti a kezét a mindenféle határközeli raktárakban tartott amerikai felszerelésre, és az akció idejére fedezést tud biztosítani a rakétáival. Mindeközben a hátsó bejáraton is rajta tartja a szemét: az Alaszka felől érkező amerikaiakat is lesz ki fogadja. Ellenséges olvasatban mindez persze úgy hangzik, hogy Oroszország gyakorolja a balti államok lerohanását, Alaszka megtámadását, és a szíriai összecsapást.
A NATO az újságban azt hangoztatja, hogy a tagállamoknak meg kell érteniük, hogy sokkal többet kell költeniük a fegyverkezésre/hadseregre: alig néhány tag éri el az előirányzott GDP arányos 2%-os ráfordítást. Köztük Németország sem. A balti államok teljesen védtelenek, oda is katonákat kell telepíteni, és úgy általában az egész NATO egy béna kacsa, Oroszországgal szemben tehetetlenül viselkedik. A tagállamok össze-vissza billegnek a távolmaradás, a washingtoni oroszellenesség és a moszkvabarát hozzáállás között, úgyhogy itt is egységet kell teremteni. Ezeket olvasva az állampolgár egyből aggódni kezd, és ideológiai hovatartozástól függően fél, vagy az oroszok erőfölényének kezd örülni, és sorolni kezdi a Nyugat bűneit. Mindezek az információk nem sajtóértesülések, hanem egy kommunikációs stratégia részei. Ha egy megjegyzést nem lehet kicsalni mezei magyar fideszes képviselőkből Rogán-ügyben, miért egy bulvárlap tudna leleplezni egy titkos amerikai hadiraktárat a norvég fjordok között? A NATO volt főtitkárának a nyelve valóban csak a sajtónyilvánosság elve miatt ered meg? A NATO távolról sem az a gyenge társaság, aki csak az olyan hangyányi célpontokkal tud elbánni, mint Szerbia, vagy aki az USA nélkül még egy líbiai rendszerváltást sem tud levezényelni. Az aszimetrikus hadviselésben nem jeleskedik (Líbia, Szíria, Irak, Afganisztán, stb.), de ha egy állam kormányával kerül szembe, klasszikus hadsereggel, akkor nem kérdés a konfliktus kimenetele. A kérdés ennél mégis bonyolultabb, ezért ezzel egy külön cikkben foglalkozunk. De hogy mennyire nem tétlen a NATO, elég csak végigfutnunk az októberi hadgyakorlatainak listáját.
8 hadgyakorlat: Norvégiában, Angliában, Németországban, Csehországban, Lengyelországban, Olaszországban.
A következő cikkünkben azt vizsgáljuk meg, milyen kimenetele lenne egy NATO-orosz nyílt háborúnak. A mostani kétoldalú erőfitoktatásról azonban már most megállapíthatjuk, hogy Aleppó ostromával áll összefüggésben. A NATO megpróbál nyomást helyezni Moszkvára, hogy Aleppót hagyja békén, ugyanis ha a város a szír rezsim kezére kerül újra, a béketárgyalásoknál teljesen más pozícióból követelőzhet. A NATO-nak viszont diplomáciai okokból nincs lehetősége nyíltan beavatkoznia, ezért kell minden egyéb ezközt bevetnie, hogy az oroszoknak ne érje meg Asszad rendszerét ennyire erősen támogatnia.
